Egy Drozdov (egyébként orosz nevű) ukrán tévés műsorvezető szerint Ukrajnában nem szabad, hogy egyetlen olyan orosz nyelvű gyermek se maradjon, aki ne tudna ukránul.

„Az egész alapfokú oktatási rendszernek arra kell törekednie, hogy Ukrajnában ne legyen egyetlen (egyetlen!) olyan gyermek sem, aki nem tud ukránul, vagy nem tudja használni a nyelvet. Ennek a célnak kell alárendelni, egészében, az általános és középiskolákat. ORSZÁGOM KÉPÉRŐL EL KELL HOGY TŰNJENEK AZ OROSZ NYELVŰ GYERMEKEK. (Kiemelés a fordítótól)”

Drozd hangsúlyozta: gyermekek lehetnek kétnyelvűek, háromnyelvűek. Vagy éppen tisztán ukrán nyelvűek. AZ EGYEDÜL AZ OROSZ NYELVET BESZÉLŐ GYERMEKEK AZONBAN, MINT OLYANOK, EL KELL HOGY TŰNJENEK.” (Kiemelés a fordítótól.)

A műsorvezető azt ajánlotta az orosz nyelvű gyermekeknek, hogy költözzenek el vagy Oroszországba, vagy bármely más, közeli országba, ahol lehet csak oroszul tudónak lenni.

Szavai szerint UKRAJNA ÁLLAM LÉTÉNEK LÉNYEGE ABBAN VAN, HOGY ELEVE NEM LEHET OLYAN ÁLLAMPOLGÁRA, AMELY NEM KÉPES ALKALMAZNI AZ ÁLLAMNYELVET. (1)

„Nem tagadom: bosszant, hogy függetlenségünk 27. évében még ilyen kérdéseket még napirendre kell tűznünk” – mondta a műsorvezető.

Szijjártó Péter New Work-ban találkozott Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel megállapodtak: egy kormányközi vegyesbizottság fogja ezentúl tanulmányozni a kárpátaljai magyar gyermekek anyanyelvű oktatásának helyzetét. E találkozót követően megbeszélést folytatott az amerikai külügyminiszterrel is. Köszönetet mondott neki a magyar-ukrán kapcsolatok fejlődését zavaró akadályok elhárításában nyújtott segítségéért. Köszönetet mondott tehát ama országnak, melynek kijevi nagykövetsége nyilatkozatban üdvözölte a hírhedt ukrán oktatási törvény elfogadását.

Mindeközben:

– Porosenkó egy rendezvényen megígérte: gondoskodni fog az ország orosz nyelvű lakosságának jogairól.

– Ugyanő megígérte: rövidesen aláírja azt a rendeletet, amely 10 éves program kidolgozását írja elő az ukrán mint államnyelv státuszának rögzítésére és megszilárdítására.

– Ez év február 28-án az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzetiségek szabad nyelvhasználatáról szóló, 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt.

– Február 25-én Csernovci város tanácsa (ez Észak-Bukovina székhelye) olyan határozatot fogadott el, amely gyakorlatilag betiltja az orosz nyelv használatát a város utcáin.

– Ezt megelőzően Hmelnyickij városa lett az első olyan megyeközpont, amely megtiltotta az orosz nyelv oktatását. A polgármester szerint az orosz nyelvre csupán a foglyok vallatásakor van szükség. Oroszt pedig ezentúl csak a felderítő iskolákon lehet tanítani.

MEGJEGYZÉS:

(1) Az ukrán parlament három éve elfogadott egy határozatot. Eszerint ukrán állampolgárságot kaphat mindenki – ha kérik –, akik fegyverrel harcolnak a kijevi rezsim oldalán. Így a Szíriából Ukrajnába menekült iszlám szélsőségesek is. Akik közül már mintegy ezren várják a bevetést a Donbassz frontvonalain (főleg délen).