Sokan beszéltek az országgyűlési választások idején arról, hogy szükséges lenne a kamupártok szabályozása. Több jelöltállító szervezetnél is felmerült, hogy csupán a busás állami támogatásokra utazva jelentek meg a politikai színtéren, és az emberek szavazatai helyett sokkal inkább a legördülő forintokat szeretnék megszerezni. A Hetek cikke.

Hajsza a milliókért: megállítható-e a bizniszpolitizálás?

Képünk illusztráció (Fotó: MTI)

A törvény értelmében a kampányhoz az egyéni képviselőjelöltek 1-1 millió forint támogatást kaptak az államtól, míg a jelölő szervezetek a jelöltek számától függően további 600 és 300 millió forint közötti összegben részesültek. Az 1 millió forintos támogatást egy, a Magyar Államkincstár által kibocsájtott kártyán keresztül költhették el a jelöltek, a kiadásokról pedig szigorú számadást kellett készíteniük.

A Fidesz–KDNP kampánya a hivatalos adatok szerint 874 millió forintba került, a legtöbb pénzt, közel 1 milliárd forintot a Jobbik költötte el. Az MSZP 411 millióból kampányolt, az LMP pedig 618 millió forintot fordított a szervezet propagálására. Ezen összegeket elsősorban „anyagjellegű kiadásokra” fordították, ide tartoznak a plakátok, szórólapok, tájékoztató kiadványok. Voltak, akik alternatív módon használták fel az állami támogatást. A Kétfarkú Kutyapárt például meghirdette az úgynevezett Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alapot, melynek keretein belül kreatív helyi kezdeményezéseket támogattak. A jelölteknek járó 1 millió forintból helyi kiadványok mellett jutott tollakra, hűtőmágnesekre – Hiller István, az MSZP jelöltje például 145 ezer forintot költött a nevével feliratozott lufikra.

Kevés volt a szigor

Voltak azonban olyan pártok, akik a Rózsa Sándor-féle hazaszeretetet másképp értelmezték, azaz hazavittek minden egyes fillért. A jelenség már 2014-ben is sokaknak szemet szúrt,

így szigorítottak a kampányfinanszírozási szabályokon. A törvény értelmében azok a pártok, amelyek nem érték el a szavazatok 1 százalékát, kénytelenek voltak visszafizetni az állami támogatást. 2018-ban azonban a korábbiakhoz képest jóval magasabb volt a részvételi arány, így történhetett meg, hogy valós pártok is fennakadtak a rostán.

A Juhász Péter nevével fémjelzett Együtt például nem tekinthető kamupártnak, ám eredményeiket tekintve mégis egy kalap alá kerültek például a Hajrá Magyarország!, vagy éppen a Szegény Emberek pártjával. Az Együttnek 150 millió forintot kell visszafizetnie, amennyiben ezt nem tették volna meg, az elnökség saját vagyona bánta volna a kampányt. A párt adománygyűjtésbe kezdett, és több mint 100 millió forintot sikerült összekalapoznia, így úgy tűnik, elkerülték a totális csődöt – ennek ellenére bejelentették a szervezet megszűnését.

3 milliárd mehetett el a kamupártokra

Voltak azonban, akik élelmesebben oldották fel a végrehajtás kérdését. A Political Capital elemzése szerint a kamupártok összesen 3 milliárd 61 millió 716 ezer forintot kaptak az adófizetők pénzéből. A választási eredmény kihirdetése után 15 napjuk volt önkéntesen visszafizetni a pártoknak ezt a pénzt, ezután jön a behajtás. A tartozás a Magyar Államkincstár felé áll fenn, amely ezt a NAV-on keresztül hajtja be. A végrehajtás persze rendkívül hosszadalmas lesz, akár két-három évet is igénybe vehet.

A laphoz eljutott információk szerint már a választási kampány során látszott, hogy több párt elnöksége direkt „úgy lett kitalálva”, hogy a tisztségviselők ne rendelkezzenek behajtható vagyonnal, így pedig gyakorlatilag búcsút mondhat az állam ezeknek a támogatásoknak. „Bukott vállalkozók, sőt, több esetben hajléktalanok is helyet foglalnak a kamupártok elnökségeiben” – mondta el egy, az ügyre rálátó forrás a Heteknek, aki szerint több, korábban aktívan politizáló személy látta meg az üzleti lehetőséget a politikai bizniszben. Így történhetett, hogy a börtönt is megjárt szocialista képviselő, Zuschlag János a választások előtt előzetes letartóztatásba került, mivel a gyanú szerint tavaly ősszel egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából szedtek ki adatokat azzal, hogy így gyűjtsenek ajánlásokat a választásokra. A hatóságok szerint céljuk az volt, hogy kamupárt alapításával törvénytelenül költségvetési támogatáshoz jussanak.

Újabb változtatások

Most ismét szigorítana a kormánypárt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már a választási kampány idején is hangsúlyozta, hogy muszáj megálljt parancsolni a visszaéléseknek. Bajkai Istvánnal, Zsigmond Barna Pállal, Kocsis Mátéval és Németh Szilárddal közösen jegyzik azt a javaslatot, melynek célja, hogy

ki tudják szűrni azokat a „bizniszpolitikusokat”, akik kamupártok mögé bújva kívánnák vastagítani pénztárcájukat.

A tervezet szerint a jövőben csak akkor folyósítható a pártlistát állító pártnak a támogatás, ha nyilatkozik arról, hogy a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. Ezen módosítás értelmében tehát immáron az összes jelöltön be lehetne hajtani a támogatásokat.

Az ellenzék szerint a kamupártok elsősorban a Fidesznek kedveznek, hiszen tovább aprózzák az amúgy sem egységes kormányváltó szavazatokat, azonban úgy tűnik, hogy 2018-ban már nem volt számottevő az így elvesztegetett voksok aránya. Felmerül a kérdés, hogy a mostani szigorítások mennyit ártanak azoknak a szervezeteknek, akik valóban komolyan veszik a politizálást, és ténylegesen aktív szerepet kívánnának vállalni a közéletben, ám ezen megkötések elriasztják őket a valódi szerepvállalástól. Kérdés az is, hogy mikor jön el a pillanat, amikor akár büntetőeljárás megindításával felelősségre vonják azokat, akik üzletszerűen szervezik a kamupárthálózatokat. A mostani módosítás úgy tűnik, tovább „tisztítja a rendszert”, de a puding próbája az evés, így az a legvalószínűbb, hogy legközelebb 2022-ben vizsgázhat újra a sokat látott választási törvény.

További részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

Source: http://www.atv.hu/belfold/20180708-hajsza-a-milliokert-megallithato-e-a-bizniszpolitizalas