A ma Szijjártó Péter által New Yorkban bejelentett, Budapestre tervezett új amerikai egyetemmel a kormány csavar egyet a CEU-sztorin is. Azt üzenik majd, hogy az amerikai egyetemekkel általában nincs semmi baj, Sorossal van a baj. Kérdés: az új egyetem érkezése indok lesz-e arra, hogy a kormány ismét kinyissa a felsőoktatási törvényt, és egy újabb módosítással 2019 januárjától is későbbre tolja ki a határidőket, vagy legkésőbb évvégéig mégis aláírják a CEU-megállapodást.

«Ügyes!» — kommentálta egy ismert, az európai és az amerikai folyamatokra is rálátó brüsszeli politikus, hogy Szijjártó Péter New Yorkban bejelentette:

jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthatja el a képzési programját Budapesten.

A Egyesült Államok egyik legnagyobb tradícióval rendelkező egyeteme, az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem — mely a világranglista 150. helyét foglalja el az egyetemek globális rangsorában — a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel már meg is kötötte az  együttműködési megállapodást. A két intézmény oktatási együttműködése két évtizedre nyúlik vissza. Idén márciusban a két egyetem új oktatási megállapodás megkötéséről döntött, amelynek keretében azt készítik elő, hogy a Notre Dame Egyetem 2019-ben már szakokat indít Budapesten, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vatikánban is akkreditált képzése az indianai intézményben is megindul — árulta el Szijjártó Péter a távirati irodának.

Egy brüsszeli forrásunk értékelése szerint Orbán Viktorék szempontjából azért «ügyes lépés» az új amerikai budapesti egyetem, mert egyrészt tovább erősíthetik vele a magyar amerikai-kapcsolatokat, de azt is demonstrálhatják: nem általában az amerikai egyetemekkel van baj Budapesten, «hanem Sorossal van a probléma».

Másrészt az új amerikai egyetem megérkezése után a kormány annyiszor ismételheti meg a CEU kapcsán a kommunikációs panelt  — a törvényeket mindenkinek be kell tartani, a «Soros egyetemnek» is -, ahányszor  csak akarja.

Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a kormány új helyzetet teremthet és azt tudja demonstrálni az itt berendezkedő Notre Dame Egyetem számára, hogy ideális a magyar felsőoktatási törvényi szabályozás. Az is különösebb kockázat nélkül megjósolható, hogy a kormány részéről példás gyorsasággal írnak majd alá minden szükséges papírt és a megállapodást is Indiana állammal az egyetem budapesti működéről. Így nehezebben lesz majd Orbán Viktor azzal vádolható, hogy korlátozza a tanszabadságot, vagy hogy el akarja üldözni a külföldi egyetemeket Magyarországról. A CEU-val szemben lesz ugyanis egy pozitív ellenpélda, s ráadásul amerikai.

Az új amerikai egyetem ideköltözése azért is teremt új helyzetet, mert Orbán Viktoréknak a CEU-ellenes háború kezdetekor téves volt az a feltételezése, hogy az új Trump-adminisztráció és a washingtoni külügyminisztérium semlegesen viszonyul majd a magyar kormány Soros-ellenes harcához. Ez nyilván azon alapult, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban Soros György Trump riválisát, Hillary Clintont támogatta dollár-milliókkal. A kormány ez esetben, úgy tűnik, figyelmen kívül hagyta az Orbán Viktor által is sokat idézett «America first» Trump-szlogent, azt, hogy a mindenkori amerikai elnök számára az amerikai érdek képviselete a legfontosabb, és ez minden más szempontot fölülír.

Az új amerikai nagykövet, David B. Cornstein szerdán Debrecenben újságíróknak nyilatkozva kérdésre válaszolva kitért a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyére is és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy «nagy veszteség lenne Magyarországnak, ha elmenne a CEU» Budapestről. «Úgy érzem, ha ez az ügy megoldódik, betonszilárdságúra kovácsolható az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország együttműködése» – tette hozzá. Cornstein érkezése utáni elsö útja is a CEU-ra vezetett.

A kormányoldalon, illetve a konzervatív értelmiségi holdudvarban többen is azt mondták munkatársunknak, hogy Orbán Viktor nem bánná, ha a CEU elköltözne Budapestről ( a Nyílt Társadalom Alapítvány már Berlinbe költözött ) «de azt sem bánja, ha marad». Megvan az ügy kezelésére a forgatókönyve, jó a pozíciója.

A döntés, hogy mikor legyen megállapodás New York állammal a CEU működéséről is az ő kezében van, noha azt Szijjártó Péter külügyminiszternek kell majd szignálnia — erősítették meg az atv.hu-nak, hozzátéve: vannak egyeztetések az ügyben.

Részleteket viszont nem árultak el.

Az egyelőre kérdéses, hogy a kormány az új amerikai egyetem érkezésére hivatkozva kinyitja-e újra a felsőoktatási törvényt, a Lex CEU-t, és egy újabb módosítással meghosszabbítja-e a most 2019 januárjában megszabott általános határidőt. Ez azért fontos, mert a határidő kitolása még későbbre okot adhatna a kormánynak, hogy egészen addig ne kösse meg a megállapodást a CEU további működéséről. Tavaly októberben, amikor  a parlament 2019 januárjáig meghosszabbította az egyetemek számára előírt határidőt a feltételek teljesítésére, Balog Zoltán úgy nyilatkozott munkatársunknak: nem kell aláírni addig a CEU-ról a megállapodást, amíg nem járt le a törvényes határidő. A megállapodás aláírása «igazából ilyen szempontból okafogyott» most — mondta októberben az EMMI volt minisztere.

ATV