„Azt hitted viccel, de ő maga volt a vicc…” – HND

Egy videó járja be Európát – és vele az egész világot – a jelenlegi stílusban működő Európai Unió végnapjainak kisfilmje. Portálunk is kommentálta a gyalázatos esetet: Az Unió – egykor hátsó ajtók mögött kialkudott – vezetője, Jean-Claude Juncker ismét sikeresen fittyet hányt a megjelent politikai vezetőkre és az esemény, a NATO-csúcstalálkozó jelentőségére. Egy megrögzött alkoholista tragikusan groteszk téblábolásának lehettünk szemtanúi. Nem először, de az eddigiekhez képest a legsúlyosabb formában.

PolgárPortál publicisztika

Régóta nyílt titok, hogy a pénzmosási és lehallgatási ügyeken felfelé bukott korábbi luxemburgi miniszterelnök, aki eddigi tevékenységével a legplasztikusabban testesíti meg a mai unió dekadenciáját és összes baját, komoly alkoholproblémákkal küzd. Juncker, aki haverját, George Sorost újabban – szemrebbenés nélkül – nyíltan bevonta az európai politikai folyamatokba, többszörösen bebizonyította alkalmatlanságát a szervezet vezetésére. Videók tömegein láthatjuk őt nem túl józan állapotban, amikor a különböző eseményeken résztvevő tagországok vezetőit inzultálja, különböző paskolásokkal, vagy kéretlen és gusztustalanul tolakodó smárolással.

Ki ne emlékezne még arra a speciálisan megvágott, majd végtelen lejátszásra állított filmecskére, amelyen a magyar haladár sajtó és megmondóemberei maszturbáltak hetekig, mert a nagy Ő, az általuk feltétel nélkül istenített Juncker pofont adott üdvözlésképpen hazánk miniszterelnökének a 2015-ben Lettországban megrendezett EU-csúcstalálkozón a kelet-európai országok integrációjával kapcsolatban.

Tockosról harsogott a hazai, magát független-objektívnek aposztrofáló média, a Vágó-féle elvtársak napokig lihegtek facebookos oldalaikon a megalázónak kikiáltott eseten. Egyet azonban – valamiért – elfelejtettek megemlíteni, hogy a lábán állni alig tudó félisten majdnem minden európai miniszterelnököt arcul ütött… Kinek megalázó tehát? Vagy csak a kettős mércéjüknek lehettünk tanúi? Ugyan kérem! Sokas mérce ez! Ugyanezek őrjöngtek kórusban a magyar miniszterelnök kedves szokásán, aki udvariasan kezet csókol a jelenlévő hölgyeknek a találkozók alkalmával. Mindeközben a sokak, például Sebastian Kurz által is rettegett, alkoholgőzös Juncker-smárt dicséretként, már-már lovaggá ütésként értékelték.

Lehetne még sorolni az alkalmakat, amelyek a nemzetközi sajtót is elérték (Róma, Ciprus) és a világ – vérmérséklettől függően – nevethetett, de még inkább szörnyülködhetett a legfontosabb uniós tisztség viselőjének bizarr mutatványain. Az európai értékeket prédikáló főbürokrata, aki száz és százmilliók sorsát tartja – elvben – kezében, és aki alkalmanként akár más planéták (ő mondta!) vezetőinek Brexittel kapcsolatos aggodalmáról értekezett az Európai Parlamentben, beteg. Nem a háta, nem az isiász-idege kínozza, hanem legjobb cimborája: az alkohol.

Ami minket, egyszerű polgárokat – akiknek az életével és jövőjével ez a szeszkazán játszadozik, ráadásul, akit mi tartunk el fejedelmi színvonalon – leginkább érdekel, hogy miért, és főleg kik engedik ezt a tragikomikus figurát évek óta következmények nélkül bohóckodni? Miért hazudják tele a médiát – mint most is – mindenféle mozgásszervi betegséggel? Miért nem történt semmilyen intézkedés a nyilvánvalóan delirium tremens határán bukdácsoló Juncker diszkrét eltávolítására? Miért heherészett körülötte az európai és a NATO-elit, miközben a sokat gyalázott és valamiért állandóan ekézett Trump elnök látható undorral kerülte ki nagy ívben a dülöngélő öregembert? Megjegyzem, hogy ez a dülöngélő öregember, Juncker nagyzási hóbortjában 2017-ben megfenyegette az amerikai elnököt és egyben az USA-t is Texas és Ohio kiszakításával…

Juncker állapota és az őt takargató, mentegető politikusok, illetve médiák egy olyan mély romlottságról tanúskodnak, amelynek egyetlen megoldása lehet: az unió sürgős és radikális megreformálása, még talán a jövő évi parlamenti választások előtt. A szemetet már nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni, mert lassan orra buknak a saját maguk által felhalmozott hulladékban.

A mostani kihívások egy valóban demokratikusan legitimált, átláthatóan és hatékonyan működő, a bürokratikus ballaszttól, valamint idiotizmusukban utolérhetetlen, felesleges szabályoktól mentesített gazdasági unióra van szüksége a kontinensnek. Ne az egyes országokban már többször kudarcot vallott káderek luxus parkolóhelye legyen Brüsszel! A Junckerek, Schulzok és a többiek, a pártlétrákon felkapaszkodott machinátorok és talpnyalóik kora lejárt. Ők már képtelenek az Európai Unió problémáit megoldani, hiszen ők saját maguk jelentik a legnagyobb problémát.

Source: https://pestisracok.hu/hnd-brusszeli-bogrecsarda/