Ukrajna legfőbb nemzetközi hitelezői, az IMF, az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására elfogadta a korrupcióellenes bíróságok létrehozásáról szóló törvényt, majd pénteken a kifogásolt tételt is törölte a jogszabályból.

Az utóbbi időben akadozott Ukrajna IMF általi hitelezése, mert a Nemzetközi Valutaalap többek között a korrupcióellenes bíróságok létrehozásához kötötte a hitelek folyósítását. Petro Porosenko államfő tavaly decemberben benyújtotta a törvényjavaslatot, kérve annak sürgős tárgyalását. A törvényhozás június 7-én fogadta el több mint kétharmados többséggel.
Június 13-án a Transparency International nemzetközi jogvédő szervezet ukrán tagozata közleményben jelezte, hogy a törvénybe bekerült egy olyan kitétel, amely szerint a jelenleg már bírósági tárgyalási szakaszban lévő korrupciós ügyek esetében a másod-, illetve magasabb fokú perek lebonyolítása még nem az új – várhatóan féléven belül felálló – országos hatáskörű korrupcióellenes bíróság, hanem a most működő általános, területileg illetékes fellebbviteli bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ez kiskaput jelentene számos folyamatban lévő nagykorrupciós ügyben a vádlottak számára, mert a most illetékes fellebbviteli bíróságok nem tekinthetők politikai-gazdasági befolyástól mentesnek. Ezt a  hibát korrigálta az ukrán törvényhozás, miután a hétfői EU-ukrán csúcstalálkozót lezáró nyilatkozatban az unió leszögezte, hogy a jogszabályba került hibát ki kell javítani.
Előzőleg is engedett Kijev a nemzetközi partnerek nyomásának. Az IMF, a Világbank, az Európai Unió, a G7-országok a jogszabály első verziója kapcsán aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a javaslat csupán véleményezési jogot ad a nemzetközi szakértőknek a bírák kiválasztásában. Ez pedig szerintük nem elég ahhoz, hogy garantált legyen a bírák befolyásmentes kiválasztása. A most módosított végső változatban egy 6 tagú nemzetközi szakértői testületnek vétójoga lesz a bírák kiválasztásában.  Az amerikai külügyminisztérium is felszólította Ukrajnát a korrupcióellenes bíróság létrehozására.