„A mezőgazdaság, valamint a rá épülő és hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok nemcsak a múlt, hanem a jövő magyar gazdaságának is egyik alappillérét jelentik.” „A magyar mezőgazdaság romokban hever, ráadásul a rendszerváltás óta elvesztegetett három évtized alatt behozhatatlan hátrányba került a külföldi versenytársakhoz képest.” Az első idézet a Földművelésügyi Minisztériumtól, a második agrárszakemberektől származik. De mi a valóság?

„Sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk, hogy a magyar mezőgazdaság súlyos hanyatláson ment keresztül a rendszerváltás után. Míg a világ mezőgazdasági termelése 1990 és 2010 között 60 százalékkal bővült, a magyarországi termelés 35 százalékkal visszaesett. 2010 után ezt a kedvezőtlen folyamatot sikerült megállítani és visszafordítani” – olvassuk a „Magyarország élelmiszergazdasági koncepciója 2017-2050” című tekintélyes tanulmányban, melyet a Földművelésügyi Minisztérium készített.

A 2016-os adatok szerint Magyarország baromfiállománya 49 millió darab volt, ami óriási növekedés a rendszerváltáskor regisztrált 29 millió darabhoz képest. A baromfihús-kibocsátás 782 ezer tonna, ami a hazai hústermelés 52 százaléka. A szektor 95 százaléka magyar tulajdonban van, az ország önellátottsága 140 százalék körüli, tehát baromfihús exportőrök vagyunk.  A sertésállomány viszont erősen lecsökkent: 1980-ban érte el a csúcsot 8,3 millió állattal, de még 1991-ben is közel hatmillió sertés volt az országban. A tsz-rendszer szétverésével azonban a hozzá kapcsolódó háztáji gazdaságok is hanyatlásnak indultak, így a folyamatos csökkenés eredményeképpen ma csupán 2,9 millió sertés van hazánkban. 2015-ben a vágósertéstermelés 587 ezer tonna volt, ami nem fedezte a hazai húsipar igényeit, – más szóval sertéshúsból importra szorul az ország.

A húshasznú tehénállomány viszont az ezredfordulón számlált 25 ezerről 2016-ra 130 ezer egyedre nőtt, ami leginkább az ágazat számára kedvező uniós támogatásnak köszönhető. Az EU 160 millió tonnányi teljes tejtermeléséből Magyarország 1,9 millió tonnával vette ki a részét, a 2010-ben megindult növekedés eredményeképpen 2014 óta nem szorulunk tejimportra.

Nagy István agrárminiszter a HVG.hu-nak adott interjújából kiderül, azt maga is elismeri, hogy a pénzek felhasználásában rosszul teljesített az agrárkormányzat. 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika keretében 12,4 milliárd euró érkezik a magyar élelmiszergazdaságba, ami a Magyarországnak jutó összes uniós forrás 36 százaléka, és a teljes európai uniós agrárköltségvetés 3,2 százaléka. A támogatás jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességéhez és a fejlesztésekhez, ám – figyelmeztet a minisztérium –, „az élelmiszergazdasági szereplőknek számolniuk kell azzal, hogy a Közös Agrárpolitika jelenlegi támogatási struktúrája, szabályrendszere és az elérhető források nagysága 2020-ig rögzített”.

Magyarul: 2021-től várhatóan lényegesen kevesebb pénz jön az EU-ból. Ami azért is rossz hír, mert ha a kiemelkedő mértékű támogatás ellenére is fokozódott a lemaradásunk, mit várjunk majd kevesebb pénzből?

Az agrárkormányzat mindenesetre bizakodó: úgy vélik, hogy az 5,4 millió hektár mezőgazdasági területtel és 2 millió hektár erdővel rendelkező Magyarország a hazai termelés és a piac hatékonyabb szervezésével, valamint a feldolgozottság növelésével a jelenleginél 60 százalékkal magasabb termelési szintre léphet a jövőben. Termelni pedig valóban lenne kinek, hiszen az ENSZ előrejelzése alapján a Föld népessége 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt, ezért a világ élelmiszerszükséglete a jelenlegihez képest 70-90 százalékkal növekszik 2050-re.

Source: http://www.atv.hu/belfold/20180713-keveseknek-jo-uzlet-a-mezogazdasag