– így lehet a legrövidebben összefoglalni annak a felmérésnek az eredményét, amit Nógrád megyei cigány családok helyzetről készített a Magyar Tudományos Akadémia.

Az MTA szociológusai kétszáz családot kerestek fel tíz nógrádi településen (Bátonyterenye, Salgótarján, Pásztó, Drégelypalánk, Kálló, Karancsság, Magyargéc, Mátraverebély, Nógrádmegyer és Tereske).

A felmérés szerint az elmúlt 15 évben folyamatosan erősödött a cigány családok társadalmi kirekesztettsége, szegregálódása vagy kevésbé tudományosan fogalmazva, a gettósodás.

2003 óta egészen pontosan megduplázódott azoknak a cigány családoknak a száma, amelyek környezetében kizárólag más cigány családok élnek.
Háztartásaik jelentős részében nincs fürdőszoba, vécé, de sok helyen még vezetékes víz se. Többségük hagyományos tüzeléssel oldja meg a fűtést.

Kitörési lehetőség nincs. A szociológusok szerint a gyerekek az iskola után leginkább a közmunkában látják a jövőjüket. Érdemes kiemelni azt is, hogy a 2011 után nyílt egyházi iskolák a többi intézménynél is erősebben válogatnak a diákok között, gyakorlatilag a roma gyerekeknek ezekbe már bekerülni sincs esélye.

Sajnos Becsó Károly kampányából nem derült ki, hogy van-e bármilyen elképzelése Nógrád megye demográfiai helyzetének javítására.
Becsó Zsolt és Balla Mihály országgyűlési képviselők munkáját az MTA adatai minősítik. Parlamenti felszólalásaik alapján úgy tűnik, nem tartják magukat illetékesnek az ügyben. Erről a témáról ugyanis nem beszélnek.

Tarjáni Fészek / facebook