«Sok látogatás követi még a mostanit» – ezt Benjamin Netanjahu tavaly július 19-én mondta, miután 30 év után először látogatott izraeli miniszterelnök személyében Budapestre. A történelmi csúcs után formálisan és hivatalosan azonban az áprilisi 8-ai választások utáni gratuláló levélében küldött Jeruzsálembe szóló meghívást a győztes Orbán Viktornak, aki ma délután — a kormányülés után — utazik Izraelbe kétnapos hivatalos látogatásra, hogy egy év után ismét találkozzon az izraeli miniszterelnökkel.

«Bibi»: Orbán Viktor múlt nyáron a Facebook-posztjában az izraeli miniszterelnök közismert becenevét írta ki — A day with Bibi: from the V4 to the Synagogue/ Egy nap Bibivel: a V4-töl a Zsibagógáig -, ezzel nyilvánosan is baráti, bensőséges színezetet adva kapcsolatuknak.

Izrael budapesti nagykövete, Yossi Amrani is azt mondta az atv.hu-n megjelent interjújában a holnapi izraeli találkozójukról, hogy annak «meglesz a saját dinamikája, a két vezető nagyon közeli barát”. Aki ott volt a budapesti találkozón, az tudja, hogy «azonnal megvan a kémia, és a dolgok mennek előre». Amrani szerint a mostani találkozón a globális stratégiai kihívásokról egyeztet majd Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu, azokról, amikkel Magyarország és Izrael találja magát szemben.

A látogatása annyiban történelmi lesz, hogy Orbán Viktor először utazik Izraelbe mint miniszterelnök, az esemény jelentőségét pedig jelzi, hogy négy minisztere is elkíséri Jeruzsálembe: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Reuven Rivlinnel, Izrael Állam elnökével is tárgyal, de jeruzsálemi programja során találkozik David Lau askenázi főrabbival is, valamint a miniszterelnök felkeresi a Jad Vasem emlékközpontot, ahol koszorút helyez el, majd fát ültet a Nemzetek Ligetében. Palesztin vezetőkkel nem találkozik a miniszterelnök, izraeli sajtójelentések szerint a miniszterelnök helyettese látogat el a betlehemi Születés Templomába.

Orbán Viktor izraeli utazása kétségkívül folytatása a budapesti Netanjahu-vizitnek, napra pontosan egy évvel a tavaly júliusi, budapesti csúcs után kerül rá sor. A látogatásnak politikai, vallási és komoly üzleti aspektusa is lesz.

Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatát a barátságon túl «szoros politikai szövetségesek»-meghatározással illetik kormánykörökben, «az egyetértés meghatározó közöttük mind az értékrendben, mind a nemzeti szuverenitás kérdésében. A nemzeti szuverenitás szimbóluma Magyarországon és Izraelben is a kerítés, vagy ha úgy tetszik, a fal: a határok védelme mind Magyarország déli határán, mind a Gázai övezet és az Izrael közötti határsávban egyértelműen jelzi, hogy a két ország számára a biztonsági kérdések prioritást élveznek, függetlenül a nemzetközi szervezetek esetleges rosszalásától. A kerítés, a schengeni határ védelme miatt a magyar kormány intenzív támadásnak volt kitéve, emlékezetes, hogy Werner Faymann volt osztrák szociáldemokrata kancellár «szögesdrótot» emlegetett még néhány éve, illetve a «történelem legsötétebb fejezeteire» utalt a menekültek és a vonatok összefüggésében. Az izraeli kerítést pedig palesztin tüntetök rohamozzák meg rendre, a «börtön falának» nevezve azt.

Orbán Viktor és Netanjahu közös platformja, hogy Izrael és a magyar kormány is a leghatározotabban képviseli: «a biztonság az elsö». Aktuálisan ez a migrációval szembeni küzdelem elvi talpazatát is jelenti. Az ENSZ globális migrációs javaslatának a vonatkozásában az izraeli és a magyar diplomácia is deklarálta: a biztonságpolitikai érdeke, országaik lakosságának a biztonsága megelőzi a migránsok „úgynevezett” alapvető jogát, miszerint mindenkinek joga van ott élni, ahol akar. Izrael még a magyar kormánynál is markánsabban képviseli ezt, ami szorosan kapcsolódik a nemzeti szuverenitás-kérdéshez mindkét államban. E szempontból Orbán Viktort és Benjamin Netanjahut is a «kemény fiúk» klubjához sorolják.

A magyar és az izraeli álláspont azon a másik elvi sarokponton találkozik, hogy harcos politikai meggyőződésük szerint az NGO-k tevékenysége nem állhat szemben az ország biztonságával. A nemzetközi civil hálózatok, a civil szervezetek alapítása és az abban való részvétel nem írhatja felül a nemzetbiztonsági szempontokat. Amennyiben civil szervezetek vagy hálózatok erre utaló magatartást tanúsítanak, akkor az államnak ez ellen joga van fellépni — vallja mindkét ország kormánya. Az elvi álláspont megtestesül a Soros-ellenességben, illetve a «Soros-hálózatok» elleni harcban is.

Fél évvel Netanjahu budapesti látogatása előtt Izrael legnagyobb példányszámú napilapja, az Israel Hayom számolt be arról, hogy a törvényelőkészítő bizottság asztalára került Miki Zohár (Likud) kezdeményezésében az úgynevezett «Soros törvény” munkapéldánya. A törvénytervezet lényege az volt, hogy gátat vessen a világszerte Izrael ellenes tevékenységet folytató szervezetek, egyesületek Soros György általi támogatásának. A tervezet egyértelműen leszögezte, hogy elérkezett az idő azon csoportosulások tevékenységének megakadályozására, melyek aláássák a kormány tekintélyét, rágalomhadjáratot indítanak Izrael ellen és elvitatják azon jogát, hogy megvédje önmagát. Az NGO “Monitor” felmérése szerint 2012-2015 között Soros mintegy 6,3 millió sekelt fektetett be különböző egyesületek működésébe, valamint a Nyitott Társadalom alapítványba. (A magyar civiltörvény mintája is az izraeli NGO-törvény volt.)

Orbán Viktor számára a tavaly júliusi Netanjahu-vizit azért is bírt különös jelentőséggel, mert Izrael miniszterelnöke magával a találkozóval megtestesítette a magyar kormánnyal szemben a Soros-plakátok miatt megfogalmazott antiszemitizmus-vád cáfolatát a kormányzati értékelések szerint. Ez Orbán Viktor szempontjából döntő fontosságú volt, «és a magyar miniszterelnök nagyon hálás is ezért» — fogalmaztak most a kormányoldalon munkatársunknak, emlékeztetve: a Soros-plakátokra onnantól kezdve nem tudta az ellenzék, illetve «a külföldi kórus» hitelesen rávetíteni az antiszemita vádat. Netanjahu már az érkezése előtt «szívességet tett» Orbán Viktornak azzal, hogy az izraeli külügyminisztérium már a budapesti utazása előtti vasárnap utasítást adott a magyar kormányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot visszavonására, amiben Yossi Amrani felszólította a magyar kormányt: vonja vissza a Soros György fényképével futó plakátkampányt, mert az gerjeszti az antiszemitizmust, „szomorú emlékeket idéz fel”, és „gyűlöletet és félelmet szít”.

Az izraeli külügyminisztérium ezen túlmenően éles szavakkal bírálta Soros Györgyöt, «mert folyamatosan Izraelt rágalmazó szervezeteket pénzel». A találkozó napjára Budapest utcáiról már eltűntek a Soros-plakátok. Orbán Viktor a zsidó kultúra magyarországi reneszánszáról beszélt és a zsidó államot megálmodó Herzl Tivadart idézte: „ha akarjátok nem mese”. Nem mese, hogy megállíthatjuk a terrorizmust, az antiszemitizmust és az intoleranciát. Az Uniót pedig meggyőzhetjük, hogy tisztelje Izrael erőfeszítéseit, amellyel Európát is védelmezi — jelölte meg a célokat a kölcsönösség jegyében egy éve Orbán Viktor.

A kormányoldalon ennek kapcsán arra is emlékeztetnek: az izraeli miniszterelnök maga utalt rá korábban, hogy Izrael számára ma a legveszélyesebb az Izrael-ellenesség, és az is antiszemitizmus. (Egy, a Yale Egyetem két professzora által készített felmérés szerint szélsőségesen Izrael-ellenesnek azokat tekintették, akik egyetértettek olyan állításokkal, mint például: „Izraelben apartheidet érvényesítenek az arabokkal szemben”, vagy „az izraeli hadsereg ok nélkül támad polgári célpontokat”, illetve helyeselték az olyan kezdeményezéseket, mint az európai egyetemek bojkottja az izraeli tudósokkal szemben.)

Holnap mindenesetre már nem a sarokba szorított miniszterelnök, hanem a győztes vezető találkozik Benjamin Netanjahuval, az az Orbán Viktor, aki a kormánykommunikáció szerint megfordította az európai migrációs bevándorlás-politika irányát,

mégpedig úgy, hogy ma már az új értelmezést képviseli Kurz osztrák kancellár, Salvini olasz belügyminiszter, és ebbe az irányba fordult Angela Merkel német kancellár is.

Magyarország az elmúlt egy évben, a Netanjahu-látogatás óta fontos gesztust is tett Izrael felé: a csehekkel együtt megvétózta a magyar diplomácia, hogy az Európai Unió olyan állásfoglalást fogadjon el, mely elítéli az Egyesült Államokat, amiért Tel Avivból Jeruzsálembe költöztették az amerikai nagykövetséget. Az ügyben Magyarország vitte a zászlót a csehek «a szélárnyékunkba» mondtak az állásfoglalás-tervezetre nemet — mutattak rá is fideszes politikusok, értetlenségüknek adva hangot adva az uniós kezdeményezés fölött, mondván: Jeruzsálem maga a zsidó identitás. Az izraeli külügyminisztériumban az avatáshoz kapcsolódóan adott fogadáson Magyarország izraeli nagykövete, Nagy Andor is részt vett, Netanjahu pedig azt mondta, hogy a nagykövetség megnyitására nemzedékeken át emlékezni fognak Izraelben. Nincs napirenden, hogy a magyar nagykövetség is Jeruzsálembe költözik, «mi kis ország vagyunk, az amerikai döntés filozófiája a fontos» — fogalmaztak munkatársunknak.

Ami pedig az izraeli látogatás vallási vonatkozását illeti: egy évvel ezelőtt David Lau főrabbi Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) meghívására Budapesten volt hivatalos látogatáson, a magyar egyházi vezetők mellett Orbán Viktorral is találkozott, részt vett a Talmud új magyar kiadásának bemutatóján, illetve ellátogat Magyarország legnagyobb kóser vágóhídjának megnyitó ünnepségére a Csongrád megyei Csengele községbe. A kétnapos látogatáson nyilván szóba kerülő egyház-finanszírozási kérdések elsősorban a Köves Slomó által képviselt Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségek pozícióját erősítheti.

Az akkori látogatásnak kormányzati értékelések szerint nagyon erős szimbolikus üzenete is volt, az, hogy a felek a Tízparancsolat és az Ószövetség alapján közös biblikus értékrendet képviselnek. Érdekes megfigyelni, hogy az elmúlt években — amióta a migráció elleni harc a legfontosabb politikai napirendi pont lett a kormány számára -, változott a keresztény Európa, keresztény Magyarország narratíva is, kiegészült annyiban, hogy Orbán Viktor, Semjén Zsolt, de más kormányzati kommunikátorok is a «zsidó-keresztény civilizáció» kifejezést használják már. Ez félreérthetetlenül azt jelenti: «nem az iszlám». Azaz a keresztény civilizációba beleértendő a zsidó világ, de nem értendő bele az iszlám világ. A közös zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozás az iszlámmal szembeni öndefiníciója lett az izraeli és a magyar kormánynak is.

A miniszterelnököt kísérő delegáció tagjai között a magyar üzleti világ képviselői is ott lesznek, mivel — az egyik kormány-közeli szereplő megfogalmazása szerint — imponálóan erősödött az izraeli-magyar gazdasági, pénzügyi, ipari együttműködés. Ráadásul tudatos kezdeményezéseknek és tervezéseknek köszönhetően. De egyre több az olyan izraeli-magyar vegyes érdekeltség, mely harmadik ország felé irányul. A magyar-szerb határon a migránsáradat megállítására fölhúzott kerítés – mely rengeteg támadást kapott, amikor megépült – «know-howja» is izraeli-magyar koprodukció.

De nem az üzleti tárgyalásoké lesz a főszerep. Az Izraelbe utazó delegáció egyik tagja még a hét elején azt mondta: amikor a magyar kormány tagjai Izraelbe utaznak, akkor nem pusztán egy baráti országba látogatnak, hanem a Szentföldre.

Source: http://www.atv.hu/belfold/20180718-orban-viktor-holnap-negyszemkozt-targyal-netanjahuval-izraelbe-utazik-a-miniszterelnok