A légierőtől „különálló, de azzal egyenértékű” űrhadsereg létrehozására adta ki az ukázt Donald Trump amerikai elnök. Ezzel az USA nem csak lemaradását hozná be az űrversenyben Kínával és Oroszországgal szemben, de egyből be is előzné őket.

Az Egyesült Államok – csakúgy, mint Oroszország, Franciaország és Kína – a légierőn belül már rendelkezik egy potenciális űrhadsereg bizonyos feladatainak ellátására alkalmas egységekkel és képességekkel. A tényleges űrflotta létrehozásának ötlete sem új keletű. A Bush-kormány későbbi védelmi miniszteréről elnevezett Rumsfeld Bizottság 2001-ben már megállapította, hogy „hosszú távon Amerika biztonságát az űrben egy űrhaderő tudná szavatolni”.

Tavaly nyáron a Kongresszus tárgyalt már egy törvénytervezetről az űrhadsereg felállítására vonatkozóan. A NASA új igazgatója, Jim Bridenstine, akkor még képviselőként a Ház által elfogadott, de a védelmi költségvetésből végül kihagyott intézkedés egyik leglelkesebb támogatója volt. Ezt követően Donald Trump a múlt hónapban, a Nemzeti Űrtanács ülésén utasította a Pentagont a nemzeti és kereskedelmi érdekeket az űrben védelmező „hatodik haderőnem” kialakítására.

Trump döntésének hátteréhez az is hozzátartozik, hogy a katonai és politikai körökben az utóbbi időben egyre élénkebbé vált a vita arról, hogy hogyan lehetne felkészülni a fenyegetésre, amit a potenciális ellenfelek – elsősorban Oroszország és Kína – jelentenek az amerikai űreszközökre. A Pentagon illetékeseit különösen nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok felkészületlen egy esetleges űrháborúra, hiszen az elmúlt huszonöt évben visszavett a tempóból, miközben az említett két ország gőzerővel fejlesztette űrtechnológiáját, elsősorban a kommunikációt, navigációt, hírszerzési képességeket biztosító műholdak elpusztítására alkalmas arzenálját.

A külön az űrre „specializálódott” haderőnem kialakítását a felfokozott verseny mellett a levegőtől, víztől és szárazföldtől teljesen eltérő – az oxigén hiánya, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, súlytalanság, sajátos mechanikai törvényszerűségek jellemezte – közeg is indokolja. Azt pedig, hogy milyen lesz, és mik lesznek a feladatai, egyelőre a szokásos katonai doktrínára támaszkodva képzelhetjük el. Amellett, hogy segítene tudományos kutatásokban, legfőbb szerepe és működésének alapelvei várhatóan megegyeznek a hadsereg más ágaiéval.

Jim Bridenstine szerint a világűr ugyanolyan nemzetközi kereskedelmi terület, mint az óceán, ezért az amerikai érdekeket itt is tudni kell megvédeni. Az, hogy milyen az életünk itt a Földön, nagyban függ mindattól, ami ott fönt zajlik – ha például a banki tranzakciókhoz szükséges GPS-jelek elvesznek, a pénzügyi forgalom megbénul.