Vlagyimir Putyin orosz elnök, zárt ajtók mögött, orosz diplomatáknak elmondta: javaslatot tett Donald Trump amerikai elnöknek, hogy a Donbasszban tartsanak egy új „népszavazást”.1 Erről a Bloomberg számolt be, két, a tanácskozáson jelen volt emberre hivatkozva.

Ennek során Putyin állítólag beleegyezett abba, hogy ne hozzák nyilvánosságra a tervet, hogy az amerikai elnöknek legyen ideje átgondolni a javaslatot. A javaslat értelmében a Donyecki és Luganszki Népköztársaság lakossága NEMZETKÖZI MEGFIGYELŐK ÉGISZE ALATT SZAVAZNA E TERÜLETEK STÁTUSZÁRÓL. (Kiemelés a fordítótól.)

Mint a kiadvány írja: Dmitrij Peszkov elzárkózott attól, hogy kommentálja a kérdést. Annyit mondott csupán, hogy a találkozó idején megvitattak egyes új elképzeléseket.

Интерфакс заявил, что Референдум в Донбассе пройдет с вопросом о присоединении обратно на украину

AZ INTERFAX KÖZÖLTE, HOGY A DONBASSZBAN MEGRENDEZENDŐ NÉPSZAVAZÁSRA FÖLTEENDŐ KÉRDÉS AZ UKRAJNÁHOZ VALÓ ÚJRACSATLAKOZÁS LESZ

Az INTERFAX.RU-ból származó forrás tájékoztatása szerint KIZÁRÓLAG A DONBASSZNAK UKRAJNÁN BELÜLI AUTONÓMIÁJA JÖHET CSAK SZÓBA. (Kiemelés a fordítótól.) A Donbasszban megtartandó népszavazás nem alaptalan, ÁM NEM SZÁMOL A „KRÍMI FORGATÓKÖNYVVEL” (kiemelés a fordítótól) – közölte az Interfax-szal egy jól tájékozott oroszországi forrás.

Megalapozott az a javaslat, hogy tartsanak népszavazást a Donbassznak Ukrajnán belüli autonómiájáról. Ilyesféle mechanizmusokat, az elképzelés szintjén, abból a célból meg szoktak vitatni, hogy a továbbiakban A (MINSZKI) FOLYAMAT KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL EZEKET NETÁN VÉGRE LEHESSEN HAJTANI. Ezek a mechanizmusok törvényesek, nem rejtenek magukban semmi olyat, ami ellentétes a nemzetközi joggal” – mondta a helyzetet ismerő forrás.

Mint mondta, a legfontosabb, hogy ezt a kezdeményezést senki se értelmezze helytelenül. (Kiemelés a fordítótól.)

Ez a kezdeményezés nem feltételezi a „krími forgatókönyvet”. Nagyon fontos, hogy a hangsúlyokat a megfelelő helyekre tegyük – hangsúlyozta a hírügynökség beszélgető partnere.

Korábban a Bloomberg hírügynökség, forrásokra hivatkozva közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a július 16-i helsinki találkozón javasolta Donald Trump amerikai elnöknek, hogy tartsanak népszavazást a Donyecki és Luganszki Népköztársaságban. A források elmondták, hogy az orosz vezető erről az orosz nagykövetek értekezletén, július 19-én számolt be. A hírügynökség beszélgető partnereinek állítása szerint az orosz elnök fölvetette: a nyilvánosság előtt ne hozzák szóba a népszavazásra tett kezdeményezést, hogy „az amerikai elnök átgondolhassa azt”.

A Krímben 2014 márciusában került sor a népszavazásra. A Krím Köztársaság, illetve Szevasztopol lakosai az Oroszországgal való újraegyesülésre szavaztak, annak szövetségi szubjektumaiként.

A Donyecki és a Luganszki Népköztársaságban 2014. május 11-én tartották a népszavazást, amelyen a köztársaságok lakosai gyakorlatilag egyhangúlag az Ukrajnából való kilépésre szavaztak. A donyeckiek eredetileg 2014. március 18-ra várták a népszavazást arról, hogy „a krími forgatókönyvnek” megfelelően ők is újraegyesülhessenek Oroszországgal. Erre a népszavazásra azonban nem került sor, miután Ukrajna fegyveres agressziót követett el a Donyecki és Luganszki Népköztársaság békés polgárai ellen. Az egyhangú népi akaratnyilvánítást követően Kijev katonai büntető expedíciót indított a Donbasszban, aminek következtében több mint tízezer ember életét vesztette,2 a Donbassz lakóinak tízezrei szenvedtek pedig sérülést.

* * *

A MEGFIGYELŐ KÖVETKEZTETÉSE.

Az tény, hogy huzamos ideje – mondhatni, évek hosszú során – Putyin elnöktől semmilyen más békés megoldási (megoldási?) javaslatot nem lehetett hallani, mint hogy a Donbassznak – autonóm státuszban ugyan, de – vissza kell térnie a puccsista, náci, tömeggyilkos, törvénytelen kijevi junta uralma alá. EZ A MAGVA AMA HÍRHEDT MINSZKI „RENDEZÉSI TERVNEK” IS, amelyet a moszkvai diplomácia fétisként kezel, DE AMIBŐL A KIJEVI JUNTA EGYETLEN BETŰT, NEM SOK, DE ANNYIT NEM HAJTOTT VÉGRE. És mely megállapodás létrejötte első percétől kezdve csak döglődik. Illetve – szerintem – eleve halva született. EGY SZERZŐDÉST, ugyanis, CSAK AKKOR LEHET ÉS ÉRDEMES MEGKÖTNI, HA AZ EMBER BIZTOS ABBAN, HOGY AZT A MÁSIK FÉL IS BETARTJA. Vagy legalábbis lesz olyan, aki arra rászorítja.

Ha történetesen a diadalmaskodó Trump rá is szorítja ezt a hétpróbás, alávaló gazembert, ezt a szó-, és szerződésszegő hitvány pernahajdert, hogy fogadja el a Donbassz autonómiáját (ne rontsa el az ő – Trump – játékát), akkor ez az emberiség szégyene – ahogy mindeddig tette, fogja tenni most is – az első adandó alkalommal sutba fogja vágni ezt a majdani megállapodást is.

Ha igaz, amit ez az írás állít, akkor annak vagyunk tanúi, hogy sárba tipornak, megaláznak egy, a szabadságáért oly állhatatosan, oly hősiesen küzdő népet, mely oly tengernyi vért ontva, oly tengernyi áldozatot hozva vállalt mindent, csakhogy ő is szabad legyen. Ugyanolyan szabad, mint a Krím oroszai. A DONBASSZAL NEM MÁS TÖRTÉNIK, MINT HOGY VISSZATOLONCOLJÁK ODA – visszalökik azon hóhérok kezeibe –, AHONNAN NÉGY ÉVE A FÜGGETLENSÉGI NÉPSZAVAZÁSSAL, MAJD ÁLDOZATOS HARCUKKAL MENEKÜLNI AKARTAK. Kiváltva ezzel Putyin elnök máig tartó rosszallását, neheztelését. Annak a Putyin elnöknek, aki a Krím oroszainak esetében mindenkitől kiköveteli – és joggal –, hogy tartsák tiszteletben önrendelkezési jogaikat. De aki, valamiért, nem tartja fontosnak – sőt, maga tapossa sárba – egy másik orosz közösség, a donbasszi, önrendelkezési jogait. KETTŐS MÉRCE, SAJNOS, ÚGY LÁTSZIK, NEM CSAK NYUGATON, DE MOSZKVÁBAN IS LÉTEZIK.

Adva van tehát egy Moszkvában aprócska ároknak nézett – valójában feneketlen, a pokol kapujáig lenyúló gödör, verem. Amibe most beletaszítani készülnek a Donbasszt. Ahonnan élve már többé nem keveredik ki.

A Donbassz népének – miután, megmondatott: CSAK AZ UKRAJNÁN BELÜLI AUTONÓM STÁTUSZRÓL SZAVAZHAT – csak két választása lesz.

1. Vagy igent mond – és akkor hiábavaló volt négy év megannyi szenvedése, véráldozata. Visszazuhannak oda, ahonnan menekülni próbáltak.

2. Vagy nemet mond. Ám ekkor Oroszország, Putyin leveszik róluk a kezüket. Már többször kérdeztem ottani ismerőseimet, barátaimat: mitévők lesznek, ha Oroszország netán elárulja őket. Akkor is harcolni fogunk, partizánoknak megyünk – mondták. (Ebben én is, szívem szerint, követném őket. Oda is, meg a vérpadra is. De bánatosan kellett róla meggyőződnöm: már nem vagyok hadra fogható.)

Ez nagyon szép, hősies – méltó tett, mint Zrínyi és csapatának kirohanása. De ki segít nekik akkor? Mi végre egy elszigetelt, reménytelen partizánháború?

Nincs, nem lesz senki, aki segítene!

AKÁRHOGY IS SZAVAZNA A DONBASSZ NÉPE: A VÉGEREDMÉNY UGYANAZ LESZ. Az első változat esetén a kijevi junta kénytelen lesz kivárni, hogy szűnjön meg a Donbassz fölötti NEMZETKÖZI PROTEKTORÁTUS. És akkor jönnek – jöhetnek – ők. (1919-ben is először megszálltak minket a románok. Ám amikor az Antant kiparancsolta őket, akkor jött csak az igazi haddelhadd!)

És folyókban, folyamokban ömlik majd a vér. Néhány hét, egy-két hónap alatt annyi, mint a négy év háborúsága alatt összesen. Megtelnek majd a börtönök, új koncentrációs táborok épülnek. A nők, gyermekek pedig indulhatnak számkivetésbe. Oroszországba, ha befogadják őket. (Nem biztos. A moszkvai áruló kamarilla és annak sajtója mostanra jelentős sikerrel utáltatta meg az oroszországi oroszokkal végveszélyben lévő donbasszi honfitársaikat.)

Oroszország, pedig, „méltó jutalmaként”, menekültek, otthonukból elűzöttek százezreit, millióit kapja majd.

A „művelt világnak” pedig ehhez éppúgy nem lesz egy szava sem, mint ahogy eddig sem volt.

ÉS KI TUDJA, HOGY A MOSZKVAI SEGÍTSÉGGEL DIADALMASKODÓ NÁCI UKRAJNA MILYEN SZOMSZÉDUNK LESZ? Meglehet, tényleg azoknak lesz igazuk, akik már eddig is figyelmeztettek: a Donbassz után Kárpátalja következik!

Források: DNR-Hotline1

Megjegyzések:

1 Orosz részről már régebben sürgették a népköztársaságok vezetőit: rendezzenek új népszavazást a terület státuszáról. Amit az érintettek értetlenkedve fogadtak – és elleneztek is. Mondván: a nép egyszer már döntött.

A képhez tartozik: Putyin már 2014-ben is ellenezte a két népköztársaságban akkor megtartott népszavazást. Azóta is felhánytorgatja a donyecki és luganszki vezetésnek, hogy nem hallgattak a szavára, és megtartották a függetlenségről tartott népszavazás. Már akkor sem volt érthető, hogy az orosz elnök miért ellenzi annyira azt a népszavazást.

Amit az akkor még a nép által ellenőrzött Harkovban is meg akartak tartani. Ott ezt az orosz diplomáciának sikerült megfúrnia. Meg is lett az eredménye: az addig a népmozgalmakat tekintve élenjáró városban (megyében; ott is kikiáltották a Harkovi Népköztársaságot) a mozgalom rohamos apálynak indult. A junta erői rövidesen harmadszor is visszafoglalták a megyeházát. Harkovban és az azonos nevű megyében meg is indult a megtorlás, a leszámolás. Ukrajna második városa, a túlnyomó többségében oroszok lakta, másfélmilliós iparváros párezer fasiszta suhanc és helyi áruló, kollaboráns, illetve az őket kiszolgáló erőszakszervezetek rémuralmát nyögi. A város a náci junta elnyomó, megtorló terrorgépezetének egyik hírhedt színterévé vált. Ugyanakkor az orosz határtól csupán mintegy 50 km-re lévő Harkovot és környékét a NATO, az USA már kiszemelte egyik leendő támaszpontjául.

2 Érthetetlen az a makacs következetesség, amivel még a Donyeck statisztikái is ezt a nyilvánvalóan alábecsült adatot is képviselik, terjesztik maguk is a külvilág felé. Eredetileg tízezer áldozattal kapcsolatban (amiben benne vannak mind a hadsereg, mind a polgári lakosság áldozatai) az EBESZ helyi missziója közöl ilyen adatokat. Az a misszió, amelynek a Donbasszal szembeni ellenséges elfogultságával ma már a falusi kisiskolások is tisztában vannak.

Az EBESZ az áldozatok számáról a hozzá befutott adatok alapján jelentett és jelent. De ki tudja, hány esetet nem tudtak jelenteni – különböző okokból. Maga az EBESZ arról híres, hogy, egyrészt, számukra 16 óra 30 perc 00 másodperckor megáll a világ. Tudják ezt az ukránok is – akik ezért támadásaikat az utánra időzítik, hogy a megfigyelői misszió már levonul a terepről. Sokszor ki sem szállnak – féltik, úgymond, munkatársaikat a tűztől. A Donyeck környéki Nyizsnyaja Krinka bányászfalu csak három hétre került az ukránok kezére. Mégis, a felszabadítók negyven fiatal lány, asszony már oszlásnak induló hulláját találták egy tömegsírban. Ők előzőleg afféle „comfort women-ek” voltak. Akik, ha elhasználódtak, tarkón lőtték őket, bele a tömegsírba. (Az EBESZ misszió nem tartotta szükségesnek, hogy megjelenjen.) Egy másikban elfogott és kivégzett nemzetőrök tetemét. ÉS KI TUDJA, HÁNY, MÉG FELTÁRATLAN TÖMEGSÍR VAN A HÁBORÚ SÚJTOTTA VIDÉKEKEN. Mely tömegsírok túlnyomó többsége az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló területeken van – és így hozzáférhetetlen. Hány hadifogoly, civil áldozat teteme tűnt el örökre a krematóriumokban, a Merkel kancellár asszony által a fasiszta ármádia rendelkezésére bocsátott három tábori krematóriumban. Folyók, tavak, mocsarak mélyén. Többszáz eltűntet tartanak nyilván – ők a különféle ukrán fegyveres erők és testületek, terrorkülönítmények titkos börtöneiben senyvednek (ha még élnek egyáltalán).

Úgy másfél éve Alekszandr Zaharcsenkó donyecki elnök 80-100 EZERRE BECSÜLTE A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK SZÁMÁT. Nem tűnik túlzásnak: a német titkosszolgálat már két éve is 28 és 40 ezer körülire tette csak az ukrán hadsereg emberveszteségeit. Nagyságendekben ehhez mérhetők a néphadseregek emberveszteségei is. A rendkívül kegyetlen és véres, 2015. január-februári debalcevói harcok után a néphadsereg először ismerte el emberveszteségeit: 3500 fő. Az ilyen véres csatákban a néphadseregek meglehetősen sok harcosa esik fogságba. Ahol pokoljárás vár rájuk. Megint csak a donyecki államfő tárta föl, jó egy éve: a néphadseregek 2014 óta ukrán fogságba esett harcosainak mintegy harmada már nincs az élők sorában. És akkor nem szóltunk a civilekről. Ők sem csupán a bombázásoknak, ágyúzásoknak esnek áldozatul. Az ukránok által megszállt területeken rengeteg ártatlan civilt vesznek őrizetbe, vagy hurcolnak el ismeretlen fegyveresek. Közülük is legalább akkora arányban nem érik meg a szabadulást, mint a hadifoglyok esetében.