A Krím-félszigetre készülő szlovák képviselők ügye sok munkát adott a szlovákiai sajtó kommentátorainak. Az ügy azonban – elsősorban az ellenzéki sajtóban – akkorára hízott, hogy a Denník N internetes kiadásában Martin M. Šimečka publiciszta ezzel a címmel közölt írást: A képviselők a Krímre utaznak kétségbe vonni Szlovákia határait.

Az egyik legolvasottabb szlovákiai ellenzéki lap kommentátora szerint, „szerencsére, csak maroknyi képviselőről van szó, akik a Krímre látogatnának, bár nem tudni, hányan csatlakoznának hozzájuk szívesen.”

 

„El kell mondani: a krími látogatással tekintélyes pofont kap a szlovák szuverenitás. Azzal ugyanis kétségbevonják Európa világháborúk utáni határrendezéseit, és vissza akarnak minket küldeni abba az időbe, mikor  országok szomszédjaiktól vettek el területeket. Például, mikor Magyarország 1939-ben Hitler jóváhagyásával elcsatolta Szlovákia egy részét”

 

Csak a pontosítás kedvéért, a párhuzam nem teljesen felel meg a valóságnak, tekintve, hogy Szlovákia nem létezett 1939-ban, csak mint Csehszlovákia része, és mivel az átmenetileg megszűnt létezni a Cseh-morva Protektorátus létrejöttével, a második világháború alatti Szlovákia alapvetően a déli régiók nélkül jött létre, egy olyan autonómiatörekvésnek az eredményeként, amiről ma szót sem lehet ejteni.

 

Mindazonáltal érdekes, hogy a Krím, immáron Nyugat-barát Ukrajnához való tartozásának védelmében a szlovák ellenzéki sajtó nem átallja felhasználni „Szlovákia déli részeinek erőszakos elvételét”. És olyan párhuzamot von, amelyről tudja, hogy az átlag szlovák hazafit kirázza a hideg: mi lenne, ha ugyanezen az alapon Magyarország „annektálná” a déli-járásokat – és miközben ezt írja az említett cikk szerzője, ügyel arra, hogy soha ne a „visszavegye” szót használja…

 

„[Ezek a képviselők] arra ösztönzik a többi országot, hogy úgy viselkedjenek, mint Oroszország, és ezen elv alapján el kéne ismerniük például Magyarország jogát is Dél-Szlovákia annektálására ugyanezekből az okokból, ami miatt Oroszország annektálta a Krímet – az ugyanis az ott élő oroszok érdekeire hivatkozott”

 

írja Šimečka. Majd hozzáteszi: „Valóban olyan hülyék a szlovák nacionalisták, hogy ezt a párhuzamot nem fogják fel? Ez ugyanannyira lehetséges.”

 

A Most-Híd szlovákabb a szlovákoknál? 

 

A Trend gazdasági hetilap internetes kiadásában megjelent, Eva Mihočková tollából származó írás a Most-Híd álláspontját vette górcső alá. Kiemelte, hogy

 

„Bugárék most bizonyítják be, hogy a párt szlovák pillérét nem csak marketinghúzásnak szánták, hogy növeljék pártpreferenciájukat. Egyes képviselők tervezett Krím-béli látogatása esélyt adott nekik, hogy levetkőzzék az etnikai skatulyát”

 

A Most-Híd ugyanis az ügy kipattanásakor elsőként reagált a Krím-problématikára, elítélve a képviselőket, és szembehelyezkedett saját koalíciós partnereivel, akik közül a nagyobbik (Smer) mélyen hallgat, a kisebbik (SNS) pedig a nagy orosz testvérnek hízelkedve retorikában támogatja a képviselők utazását.

 

„Még ha mindkét eset más-más nemzetközi-jogi háttérrel is rendelkezik, Koszovó és Krím ügye álmatlan éjszakákat okozhat a kemény vonalas szlovákoknak, amiatt, hogy esetleg egy nap ugyanez történik majd a magyarok lakta Dél-Szlovákiával is”

 

írja a cikk szerzője, igaz, később leszögezi, hogy erre nem lát sok esélyt. Ami pedig a Most-Hidat illeti, Mihočková szerint míg a Pellegrini-kormányban a vegyespárt erősen meggyengült szlovák szárnnyal lépett be, és azzal vádolták meg, hogy gyakorlatilag már csak Híd és nem Most, a Krím kérdésében épp a fordítottját lehet látni:

 

„Megtagadja a régi magyar revizionista ösztönöket és nem csak a nemzetközi jog, de a szlovák államérdek oldalára is állt“

 

írta.

 

Úgy néz ki, a Krím-problematikának lesznek még érdekes mozzanatai. A fenti írások – bár nem kell minden részükkel egyetérteni – azt jól megmutatják, hogy egyes szlovák politikusok orosz-barátsága veszélyes logikát szülhet rájuk nézve: a nemzetek önrendelkezési elvének logikáját, ami sok szőnyeg alá söpört kérdést hozhat a felszínre.

 

A felvidéki magyarok szempontjából sem egyszerű a helyzet. Az akció reakciót szül, abban pedig biztosak lehetünk, hogy ha megerősödik a szlovák nacionalizmus, annak mi is célkeresztjévé válunk. És hogy az előbb említett kényes kérdésekkel ne kelljen szembesülniük, féligazságokkal és valótlanságokkal fogják „formálni a valóságot“. Például az ezeréves elnyomás történeteivel…

 

Komjáthy Lóránt

Nyitókép: geopoliticalfutures.com