Ezúttal a Kijevi Rusz megkeresztelkedésének 1030. évfordulója alkalmából.

Két éve az ukrajnai pravoszláv egyház országos körmenetre szólította fel híveit: „a békéért, a szeretetért, Ukrajna megmentéséért.”AZ EGYHÁZ HÍVÓ SZAVÁRA megmozdultak a hívek: az ország keleti (Szvjatogorszk) és nyugati (Pocsajev) részén lévő két legszentebb kolostortól indult útjára a menet. Útközben ezrek, tízezrek csatlakoztak a végén SZÁZEZRESRE DUZZADT TÖMEGHEZ. Hetekig vonult a két menet az ország útjain – mígnem Kijevben találkoztak. Együtt vonultak fel előbb Vlagyimir nagyfejedelem szobrához (a hasonló nevű „hegyen”– a szobor emlékeztet a mi Gellért-szobrunkra), majd onnan átvonultak az ukrajnai pravoszláv egyház legszentebb szentélyéhez, a Pecserszkaja Lavra kolostorhoz. (Jelképes, hogy ott vonultak keresztül, ahol bő két – két és fél évvel korábban a „Majdannak” nevezett őrület tombolt, három hónapig.)

Ez óriási pofon volt a törvénytelen náci juntának – melyet nyugodtan nevezhetünk a Sátánnak, az Antikrisztusnak is. Pedig a jámbor hívek semmit sem mondtak: csupán jámborul imádkoztak, zsolozsmáztak, egyházi énekeket énekeltek. De hát a Sátánnak ez is sok volt. Mielőtt a menet keletről (ukránok megszállta területről), akkor mér terv szerint csak 300-an elindult, A JUNTA AZZAL FENYEGETŐZÖTT, HOGY KERESZTRE FESZÍTIK ŐKET MIND. A nőket, az öregeket, gyerekeket is. Nyilván azért is, mert 1500-an indultak el a 300 helyett, elálltak ettől. De, ahol csak lehetett, igyekeztek KERESZTBE TENNI a menetnek. Harcias suhancok gyülekeztek, tömegverekedésre készen, igyekezve útjukat állni; hangszórókat bömböltettek, miközben az egyházfik szóltak a hívekhez. Volt olyan (szégyenszemre), hogy a Jobb Szektornak (!) kellett biztosítania a menet zavartalan továbbhaladását. A Kijev környéki Boriszpol település (ott van Kijev nemzetközi repülőtere) elöljárósága pedig MEG IS TILTOTTA, hogy a körmenet áthaladjon a városon. Magán Kijev főutcáján, a Krescsatikon pedig fémdetektoros kapukat állítottak fel, és kutatták át a (történetesen keletről érkezett) híveket. MÉGSEM SIKERÜLT MEGHIÚSÍTANI.

A Sátán ellenszele már most is föltámadt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kérdéses napra – július 27. – megtiltott minden Kijevbe irányuló közúti fuvart. Magánvállalkozók sem vállalnak aznapra fuvart Kijevbe: „fölülről” már szóltak nekik, hogy ez esetben a működési engedélyüket kockáztatják. A fuvarozókat szélsőségesek meg is fenyegették: ha mernek valakit is vinni aznap Kijevbe, fölgyújtják a kocsiját. Ez a módszer egyébként részben már két éve is bevált: az ogyesszai hívek például így nem jutottak el Kijevbe.

A szakadár (a junta szolgálatában álló), un. Kijevi Pátriárka – amelyik, nem tanulva múltkori felsüléséből – most is ellenmenettel akar próbálkozni. Biztos, ami biztos, másnapra – július 28. – szervezik. Hírek szerint egyesek számára a részvétel ezen kötelező lesz.

Két éve tehát ezért imádkozott százezer jámbor hívő: A BÉKÉÉRT, A SZERETETÉRT, UKRAJNA MEGMENTÉSÉÉRT. Igazán Istennek tetsző imádság – vélnénk. És gondolnánk: a keresztényi, felebaráti szeretet jegyében a nyugati egyház is intéz legalább pár üdvözlő sort a keleti keresztény testvérekhez.

Rosszul gondoljuk. A jóságos (én az ő jóságát bárgyúságnak nevezném) szentatya – miközben A VATIKÁNBAN FOGADTA A KELET-UKRAJNÁBAN RÉMTETTEIKRŐL HÍRHEDT TÖMEGGYILKOS, nyakig véres, HÁBORÚS BŰNÖS KÜLÖNÍTMÉNYESEK CSAPATÁT, HOGY „EGYÜTT IMÁDKOZZANAK A BÉKÉÉRT”– eszébe sem jutott, hogy legalább gondolatban, egy üzenet erejéig EGYÜTT IMÁDKOZZON A BÉKÉÉRT (és a jóságért, és Ukrajna megmentéséért) AZZAL A SZÁZEZERREL! Lett volna pedig rá közel egy hónapja. Nem jutott azonban ez eszébe se neki, se a nyugati kereszténység egyetlen más vezetőjének – a mi Erdő Péter bíboros urunknak – sem.

Akkor, két éve…

A körmenet indulása a keleti Szvjatogorszkból, az első nap

 

A körmenet Kijevben

És ami ehelyett fontosabb volt a szentatyának: közös imára fogadta az ukrajnai tömeggyilkos különítményeseket

A Sátán hatóságai sokféleképpen próbálták gátolni a körmenetet. Egyes fuvarozók életveszélyes fenyegetéseket kaptak. Zaporozsje megyéből öt, a zarándokokat szállító autóbuszt nem engedtek elindulni Kijevbe.

MÉGIS FELSÜLTEK: A KÖRMENETEN 250 EZER EMBER VETT RÉSZT. (Még külföldről is jöttek.)

Megint csattanós pofont kapott a junta. Amely döntőnek szánt támadást indított MILLIÓK AZONOSSÁGTUDATA, MEGGYŐZŐDÉSE ELLEN. Annak a szakadár egyháznak az érdekében, mely éppen olyan törvénytelen, mint a junta maga.

Érdeklődve várnám ama Nyugat véleményét az ukrajnai egyházüldözésekről, mely Nyugat oly szúrós szemmel vizslatja az egyház helyzetét a neki nem tetsző országokban, társadalmi-politikai rendszerekben.