Tudják melyik volt az az ország, amelyiknek nem volt tengere, de volt tengeri flottája? Igen, jól sejtik: Magyarország. A nyolcvanas évek végén még több mint húsz magyar hajó járta a világot. A hajókat azóta eladták, a tengerészeket meg szélnek eresztették. Egyetlenegy maradt meg, de az is csak azért, mert lelkes hajóbarátok megszerezték a fémhulladék-hasznosítók elől.

A Heti Napló riportjában olyan felvételeket is láthatnak, amelyeket a legnagyobb magyar hajóról, a Vörösmartyról készített annak gépüzemvezetője, még a kilencvenes évek végén, mielőtt a hajó odaveszett a másik húsz magyar tengerjáróval együtt.

A riportból kiderül, hogy bár a magyar matrózok már a tizenkilencedik század végén eljutottak a világ minden pontjára, az első világháborúban elszenvedett vereség nyomán nemcsak a tengeri kikötőnket, hanem a tengeri flottánkat is elbuktuk, egészen a harmincas évek közepéig.

A riportban bemutatjuk azt a tudósítást, amelyet a Filmhíradók Online őrzött meg a Kassa tengerjáró 1939-es vízrebocsátásáról. Ez az utolsó magyar tengerjáró, amely (Debrecen névre átkeresztelve) még működőképes. Hogy hogyan sikerült megmenteni, az is kiderül L. Dézsi Zoltán riportjából.

A Heti Napló stábja a maklári tengerészmúzeumban találkozott a magyar tengerhajózás három veteránjával, egy hajdani kapitánnyal, egy gépüzemvezetővel, és egy fedélzetmesterrel.

Mindhárman részesei voltak a Mahart aranykorának, amikor 20-nál is több magyar hajó járta a tengereket.

A kisebbek a Dunán feljöttek egészen Csepelig, de nagyok, mint a Vörösmarty, a Radnóti, vagy a Csokonai általában Amszterdam várták, hogy a legénységük megérkezzen Magyarországról.

Vámos György 1. osztályú hajóparancsnok szerint a magyar tengeri flotta veszte az lett, hogy a hajóflotta a kilencvenes évek elejére elavult, megújítására pedig nem volt sem pénz, sem akarat.

Vámos a riportban elmesélte azt is, hogyan lett belőle hajóparancsnok. „Középiskolás koromban, én közgazdasági technikumba jártam, és belegondoltam, hogy be kell ülni egy irodába, és ott tölteni a hátralévő időmet, hát megrémültem, és inkább szétnéztem, hogy mihez lenne kedvem.”

Inasként kezdte, onnan lett előbb tiszt, majd 13 évvel a kezdés után kapitány. A többi között parancsnoka volt a legnagyobb magyar hajók közül a Radnótinak, a Csokonainak, és a Petőfinek is.

atv.hu