http://www.iarex.ru/articles/59276.html

… de Budapestnek és Kijevnek valamiért szüksége volt feszültségre

 

Dmitrij Alimkin

Válaszul arra, hogy Magyarországon létrehozták a Kárpátalja fejlesztésének kérdéseiért felelős kormánymegbízott tisztségét, Ukrajna bejelentette: Kárpátalja megye beregszászi járásába vezényli át a 128. hegyivadász brigád önálló zászlóalját. A zászlóaljat egy, a magyar határtól 30 km-re lévő, 2003 óta üresen álló helyőrségi körletben helyezik el. Az egység beregszászi járásba való telepítésének a kérdése még az év elején szóba került.

Az ukrán külügyminisztérium, az ukrán belügyekbe való beavatkozással összefüggésben, tiltakozó jegyzéket adott át Pap László magyar ideiglenes ügyvivőnek. Vaszilij Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes pedig azzal fenyegetőzött, hogy ha Magyarországtól nem kapnak magyarázatot erre a lépésre, Grezsa István Kárpátalja-ügyi megbízott számára meg fogják tiltani az Ukrajnába történő beutazást.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: az ukrán csapatoknak a magyar határra való telepítésére válaszul, Magyarország blokkolni fogja Ukrajna mindenfajta kapcsolattartását az Európai Unióval és a NATO-val.

Augusztus 9-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei igazgatóságának sajtószolgálata bejelentette: a megye területén terrorelhárító – egyelőre még csak gyakorlatra – kerül sor. A gyakorlaton részt vesz a rendőrség, a Nemzeti Gárda, a hadsereg, a határőrség, a mentő alakulatok, illetve a helyi hatalmi szervek képviselői. A gyakorlat maximálisan közelíteni fog az éles helyzethez. Kárpátalja megye egyes térségeiben igazoltatásokra és útlezárásokra kerül majd sor.

Mint emlékezetes, az Ukrajna és Magyarország közötti konfliktus azzal kezdődött, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek nyelvein történő oktatás betiltásáról fogadtak el törvényt. Vajon csakugyan olyannyira elfajultak volna a dolgok, hogy a „szeparatizmus” újabb tűzfészke keletkezésének lehetünk szemtanúi Ukrajnában? Nem hinném. Mindkét fél belpolitikai megfontolásaiból szítja a feszültséget.

Mi szüksége van erre Magyarországnak? A magyarok tisztában vannak azzal, hogy a határok átjárhatóságának és a mindenki számára közös információs térség következtében szükség van valamiféle (ne nevessenek!) „összekötő kapocsra” ahhoz, hogy a magyar nép a jövőben is fennmaradhasson. A határok nyitottságának közepette a magyarok szerte-szét szaladhatnak egész Európában, ami folyamatban is van. A magyarok finnugor nép, ami nem jellemző Európának erre a részére. Szomszédaik, a magyarok számára, etnikailag távoliak, „idegenek”. Ezért a magyarok számára „az összekötő kapocs”: a nacionalizmus – ami ott nagyon erős.

Ha valaki a magyarok körében tekintélyt akar kivívni magának, annak nacionalistának kell lennie. Ez egy. Másrészt viszont túlzottan nagy nacionalistának sem szabad lenni, minthogy a balliberális Európai Unióban az ilyen magatartást nem veszik jónéven. Ezért a hatalomnak annyira nacionalistának kell lennie, hogy tetsszen a választóknak. De annyira „mérsékeltnek” is, hogy ne engedjék hatalomra a kifejezetten nácikat.

Ahhoz, hogy valakinek tekintélye legyen a nacionalista beállítottságú lakosság körében, ezért a nacionalizmus szempontjából helyes lépéseket kell tenni. Így védelmezni kell a határon túli honfitársak jogait. Amit a magyar kormány meg is tesz.

Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország el akarná szakítani Kárpátalját Ukrajnától. Hiszen ott a lakosságnak mindössze 12 %-a magyar. A magyarok többségben csak abban a bizonyos beregszászi járásban vannak. Egyébként ha Ukrajnában bekövetkeznék az állam teljes összeomlása, Magyarország akkor mégiscsak ráteszi a kezét Kárpátaljára. És ebben semmiféle ukrán csapatok még csak meg sem próbálják majd akadályozni. Ehhez azonban az kell, hogy Magyarországnak az idő tájt ne legyenek majd nagyon nagy problémái.

De miért van az, hogy a kijevi rezsim – amely, szavakban, mindent megtesz Ukrajna integrálódásáért a NATO-ba és az Európai Unióba – nem próbálja elsimítani nézeteltéréseit e szövetségi rendszerek egyik tagországával, hanem tudatosan élezi a helyzetet?

A helyzet az, hogy a Donbasszban a konfliktust „jegelték”: egyik félnek sincs elég ereje a támadásra. A kijevi rezsimnek, talán, lenne ehhez elég ereje, de nincs meg hozzá az elszántsága. A kudarc túlságosan sokba kerülne – kudarcokból pedig volt már. És közeledik a 2019-es elnökválasztás. Kell egy olyan, még nem megkopott nagy „téma”, ami elvonná a nép figyelmét az árak és rezsiköltségek emelkedésétől, illetve a „hazafiak” és egyéb gazemberek közötti szégyenteljes politikai adok-kapokról.

És hogy miért akarják „ellenségnek” megtenni az Európai Unió egyik tagállamát? A válasz egyszerű: Ukrajna „európai integrációja” egyre csak húzódik, és a lakosság körében erősödik a gyanú, hogy abból sohasem lesz semmi. Azok körében, akik legalább valamennyire tisztában vannak a helyzettel, ezek a kételyek már régóta megvannak. De ha teljesen őszinték akarunk lenni: ha Ukrajnát fölveszik a NATO-ba és az Európai Unióba, akkor miért ne vennék fel, ugyanazzal az erővel, Szomáliát is?

Egészében véve, kell hogy legyen valami külső oka annak, hogy „Haza-anyácskát” nem engedik be az Európai Unióba. Az olyasfajta belső okok, mint a korrupció és a gazdaság katasztrofális állapota ez esetben nem megfelelőek, mivel árnyékot vetnek a vezetésre. Ezért Vlagyimir Putyinhoz, a szörnyűséges zsarnokhoz – aki az „okozója” az ukránok életszínvonala csökkenésének – kell hogy társuljon Orbán Viktor, a megfenekedett cinkostárs, aki „nem engedi be” Ukrajnát az európai paradicsomba.

Amellett meglehet: Petró Porosenkó elnöknek valaki megsúgta: az Európai Unióban rossz magaviseletű Orbán Viktorból nagyon elegük van már a nyugat-európai „partnereknek” – és netalán vereséget szenved majd a következő választásokon. És a „régi” Európa szemében jó pont lesz a vele való szembenállás.