https://politpuzzle.ru/113344-udar-po-gruzooborotu-v-kieve-priznali-ubytki-iz-za-zahvata-rossijskogo-sudna-nord/?utm_source=onesignal&utm_medium=push&utm_campaign=main

Az orosz határőrök azt követően kezdték átvizsgálni az Azovi-tengeren keresztül ukrán kikötőkbe tartó hajókat, hogy ukrán határőrök törvénytelenül lefoglalták a „Nord” orosz halászhajót. Ez idő alatt az ország elvesztette az ukrán kikötőkön keresztül zajló áruforgalom közel felét.

Az ukrán tömegtájékoztatás hangsúlyosan emlegeti: az Azovi-tengeren keresztül ukrán kikötőkbe tartó különféle hajókat azt követően kezdték vizsgálni (az orosz szervek), hogy (az ukrán határőrség lefoglalta a „Nord” halászhajót. A helyzet ugyanis az, hogy azóta (ez év márciusa óta) az ország elvesztette teheráru-forgalmának közel felét.

Hogy milyen csapás érte ezzel az ukrán gazdaság e fontos ágazatát, arról Viktor Medvedcsuk, az „Ukrajna választása” nevű mozgalom vezetője számolt be a „112-es csatorna” nevű kijevi tévéállomás egyik adásában.

Elmondása szerint nem felelnek meg a valóságnak Porosenkó elnök azon állításai, miszerint Oroszország támadásra készül Mariupol és az Azovi-tenger többi kikötője ellen. A jelen pillanatban Moszkvával éppenséggel az Azovi-tenger térsége helyzetének stabilizálásáról folynak tárgyalások.

„Ha az okokról beszélünk, úgy érdemes emlékeztetni, arra, hogy az Azovi-tenger két állam belső tengere. Ezek: Oroszország, illetve Ukrajna. És e megállapodások elveinek és tartalmának megfelelően kerül sor, és kerülhet sor a hajók ellenőrzésére” – ismeri el Medvedcsuk.

A politikus arra is utalt, hogy korábban a határőrizeti szervek nyíltan elismerték Oroszországnak azt a jogát, hogy az Azovi-tengeren átvizsgálja a hajókat. Amivel az utóbbi sikeresen él is. A kérdés itt másban van: a 2018 márciusában feltartóztatott „Nord” legénysége mindmáig nem utazhat ki orosz területre. (1)

A másik olyan casus, amit semmiképpen sem lehet „józanul értékelni”: a tengerészek ugyan elhagyhatják Ukrajnát, de csak azon ukrán útleveleikkel, amit ebben az országban állítottak ki nekik. Moszkvában viszont arról beszélnek, hogy a legénység tagjai orosz állampolgárok, és csakis oroszországi okmányok birtokában utazhatnak be az országba.

„A tárgyalások tehát folyamatban vannak. Addig is azonban, amíg e tárgyalások folynak, meg szeretnék említeni néhány számot. Az olyan ukrán kikötők teheráru-forgalma, mint Bergyanszk és Mariupol, a 2014-es 12 millió tonnáról 7 millió tonnára csökkentek. Nos, ez az, amit Ukrajnának szem előtt kellene tartania” – hangsúlyozta Medvedcsuk…

A „PolitPuzzle” korábban már hírt adott arról, hogy Tatyjana Moszkalkova Oroszország emberi jogi biztosa megkereséssel fordult ukrajnai kolléganőjéhez, Ljudmila Gyenyiszovához, kérve az utóbbit: segítse elő, hogy a „Nord” halászhajó legénysége visszatérhessen a Krímbe.

Szerző: Ilja Alekszandrov

Megjegyzés:

(1)  Egy, az immár Oroszországhoz tartozó Krím halászhajójáról és annak legénységéről van szó, mely tengeri jármű orosz zászló alatt hajózott. (Azt követően, hogy a 2014. március 16-án, a kérdésről kiírt népszavazáson a Krím lakossága, igen csekély kivétellel, az Oroszországhoz való visszatérésre szavazott, két nappal később Moszkvában (Putyin elnök, a krími autonómia vezetői, illetve a különleges státuszú Szevasztopol város polgármestere) ünnepélyesen aláírták az erről szóló egyezményt. Ukrajna és a vezető nyugati hatalmak (illetve az általuk befolyásolt világ kormányai) azonban mindmáig Ukrajna részének tekintik a Krímet, ukrán állampolgároknak a félsziget lakóit. Akikre mindmáig megpróbálják kiterjeszteni az ukrán joghatóságot – akár ilyen erőszakos, provokatív módszerekkel is.