http://www.karpataljalap.net/?q=node%2F40730

  1. augusztus 28.

A popkultúrából ismert a 27-esek Klubjának mítosza. Jim Morrison, Janis Joplin, Jimi Hendrix, Kurt Cobain és több más legendás zenész, előadó éppen 27 évesen halt meg vagy vetett véget az életének, ráadásul valamennyien népszerűségük csúcsán. A vizsgálatok kimutatták, hogy 27 évesen ugyanannyi zenész hal meg, mint bármely más életkorban, de a mítoszok rendszerint erősebbek a tudománynál, ezért emlékszünk máig a kifejezésre: Live fast, die young. A független Ukrajna augusztus 24-én éppen 27 éves lett, és Natalija Zabolotna, az Ukrajnai Humanitárius Fejlesztési Alap elnöke nem állta meg, hogy az Ukrajinszka Pravda. Zsittya portálnak írt jegyzetében párhuzamot ne vonjon a 27-esek Klubjához tartozók sorsa és az országunkban tapasztalható jelenségek között. Az alábbiakban ebből az írásból ajánlunk olvasóink figyelmébe egy részletet.

„Belehalhatunk a sokévi italozásba, akárcsak Jim Morrison. Tavaly a Világban szakértőinek kutatásából kiderült, hogy Ukrajnában a munkaképes korú (20 és 64 év közötti) férfiak 40, és a nők 22%-ának halála alkoholfogyasztás következménye.

Meghalhatunk a következő drogfogyasztás után, mint Janis Joplin. Az Egészségügyi Minisztérium legutóbbi adatai szerint ma közel 350 ezer ukrán függ injekciós drogoktól. Ez hivatalos adat, amely csak azokat veszi figyelembe, akik elszánták magukat, hogy nyilvántartásba állnak az egészségügyi intézményekben. A nem hivatalos adatok lényegesen komorabb képet festenek: közel 1,5 millió ukránnak van ma dolga rendszeresen kábítószerekkel. Ezeknek az embereknek a fele még nincs 30 éves. Évről évre csökken a gyerekek életkora, amikor először fogyasztanak veszélyes és illegális szereket.

Nincs min csodálkozni. Telefonszámokkal és weboldalak címeivel vannak telefirkálva manapság a félig romos testnevelési központok, kiszáradt úszómedencék, a játszóterek kerítései, a lakóépületek lépcsőházai. A drogok már az elit és a nem túl elit iskolák udvarain, folyosóin terjednek.

Golyót ereszthetünk a fejünkbe egy puskából, akárcsak Kurt Cobain. Hallatlan méreteket öltött Ukrajnában az ellenőrizetlen fegyverforgalom, az ország szinte minden szegletében dzsungellé változtatva az utcákat, ahol az emberélet értéke a nullával egyenlő, a gyilkosságért való felelősségre vonás pedig egyre valószínűtlenebbnek tűnik.

A svájci SmallArmsSurvey project adatai szerint 4,4 millió legális és illegális fegyver van az ukránok kezén. Vagyis az utcákon minden tizedik polgár potenciálisan kész gyilkolni – hiszen ez a fegyver rendeltetése.

Csodálatos módon Ukrajna alig öt évvel ezelőtt az egész szabad világ reményének tűnt: egy olyan társadalomnak, amely kétségbeesetten szállt szembe a rohadt gengszter-autoritarizmussal és a baljós északi birodalommal, amely a torkunkat szorongatta rozsdával vagy alvadt vérrel borított karmaival.

Ma viszont minden korábbinál hajlamosabbak vagyunk a dekadens hangulatokra. A failed state (bukott állam – a szerk.) kifejezés pedig, amelyet a Kreml kikent-kifent propagandistái használtak éveken át Ukrajna vonatkozásában, fokozatosan beszivárog a mindennapi szóhasználatunkba.

Látjuk, miként tűnik el az utcákról az ifjúság, amely öt évvel ezelőtt a Majdanon küzdött a jövőért. Ma a fiatalok már készek kockára tenni a jövőjüket egy utópiáért a nyugati határon túl. De vajon helyénvaló ebben az esetben a »kockára tenni« kifejezés? Talán az ifjúság egyszerűen már meg van győződve arról, hogy Ukrajnában nincs mit veszítenie?

Ha egy nap az ország helyzete a harmadik Majdanra ösztökélne, egyszerűen nem lesz kinek véghezvinni. Nyilvánvaló, hogy a társadalom legszenvedélyesebb része gyorsan kitolul a hazájából az Európai Unió nyitott határain keresztül.

Megint csak azokról beszélünk, akik körülbelül 27 évesek, akik egyidősek Ukrajna függetlenségével. Akiknek ebben a korban már komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy hol és hogyan valósítsák meg önmagukat, építsenek karriert, alapítsanak családot. Napjainkban ők egyre gyakrabban választják a migrációt, vagyis a menekülést.

Meg lehet őket érteni. Nem akarnak olyan országban élni, ahol az államigazgatás majd három évtizedének eredményeként a hatalmon lévők epidémiás bajai – a krónikus korrupció és a tekintély­elvűség – mellett, egyre jobban sújtja a társadalmat az alkoholizmus, a kábítószer-függőség és az erőszak járványa.

Meggyőződésem, hogy ez a járvány a szűklátókörű, mohó, korrupt és megszállott ukrán állami politika következménye, s nem csak az Oroszország által 2014-ben elkezdett háborúé.” (…)

(life.pravda.com.ua/szcs)