https://novorosinform.org/737244

  1. augusztus 30.

A Donyecki Népköztársaság felderítési adatai szerint az ukrán területvédelmi egységek számára abból a célból tartottak hadgyakorlatot, hogy ezeket az alegységeket felkészítsék arra: a továbbiakban átdobják őket Ukrajna nyugati megyéibe. Jelenleg hasonló céllal kezdődött hadgyakorlat Harkov megyében. A 92. gépesített lövészbrigád harcosaira vár az a feladat, hogy a területvédelmi alegységekben kiképzők, illetve alsóbb szintű parancsnokok legyenek. Erről Danyiil Bez’szonov, a DNR Fegyveres Erői sajtószolgálatának vezetője számolt be.

A szóvivő megjegyezte, hogy az ukrán katonai és politikai vezetést az utóbbi időben aggasztja az un. „szeparatista hangulat” erősödése a nyugati megyékben. (1)

Bez’szonov konkretizálta azzal kapcsolatos tájékoztatóját, hogy az ukrán hadsereg aktív alegységeiből – közöttük az „Egyesített Erők Műveletének” térségéből indulnak harcoló alegységek Lvov, Kárpátalja, Ivano-Frankovszk és Tarnopol megyébe.

„Tudomásunkra jutott, hogy augusztus 24-én a 128. hegyivadász rohambrigádból húsz katona és négy tank indult Lvov megyébe, az 534. műszaki zászlóalj parancsnokával az élen. Más csapategységektől is válogatnak ki hasonló időleges alegységeket, csak nagyobb létszámban. Majd később közölni fogjuk pontos összetételüket és feladataikat” – összegezte a szóvivő.

Augusztus elején Poltorak ukrán hadügyminiszter Gennagyij Moszkallal, a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal vezetőjével megvitatta annak a lehetőségét, hogy a megyében elszállásolják az ukrán hadsereg önálló 128. hegyivadász rohambrigádjának az egyik zászlóalját.

MEGJEGYZÉS:

(1)  Különös módon pont azok a nyugat-ukrajnai megyék lázonganak és beszélnek elszakadásról (Lvovban már önálló „népköztársaság” kikiáltását fontolgatják), amelyek 2013/14 fordulóján legfőbb támaszai voltak a „Majdan” néven elhíresült fasiszta zavarságoknak. Annak, hogy ez történik, illetve a kijevi rezsim (a hírek szerint) még a kelet-ukrajnai frontról is elvon, és az ország nyugati részébe dob át fegyveres alakulatokat, több oka is lehet.

  1. Mind élesebb a szembenállás Porosenkó klikkje, illetve a szélsőséges különítményes osztagok között. Mely utóbbiak mind nyíltabban és gyakrabban fenyegetőznek egy „harmadik Majdannal”, vagyis a bábelnök megdöntésével. Egyre gyakrabban kapunk híreket arról, hogy a hadsereg, sőt az SZBU egységei is fegyveres leszámolásba, tisztogatásokba kezdenek a különítményesek között – esetenként csaknem olyan éles fegyveres összetűzések keretében, mint ami a Donbassz védői ellen zajlik.
  2. Porosenkó aránylag gyengekezű, amellett velejéig rothadt, korrupt rendszerét látva a nyugat-ukrajnai szélsőségesek elérkezettnek látják az időt, hogy visszaállítsák hatalmukat a maguk szemétdombján. Felrúgva egyben a nacionalista Ukrajna létének egyik alappillérét: Ukrajna keleti és nyugati részének egyesítését 1919 januárjában, Petljura ukrán nacionalista un. „népköztársaságában”.
  3. A másik három nyugat-ukrajnai megyébe vezénylendő csapategységekkel valójában arról igyekeznek elvonni a figyelmet, hogy az ukrán hadsereg a katonai fenyegetés eszközét veti be Kárpátalja ellen, az ottani „szeparatizmus” letörésére. Amivel kapcsolatban nyilván még egyes kijevi körök is úgy vélhetik, hogy Magyarország – egy NATO- és EU-tagállam – ily mértékű provokálásával Ukrajna túllőtt a célon. A tűzzel játszik: önmaga sodorja veszélybe az e szervezetekbe való integrálódással kapcsolatos saját ambícióit.