https://139111609-m.newsread.info/n.html?utm_source=rv&utm_campaign=push-notification&source=https%3A%2F%2Freadvesti.ru%2Fcategory%2Frussia%2Fnews%2F145006-chetyre-prichiny-dlya-priznaniya-novorossii-ekspert-ob-yasnil-pochemu-rossiya-dolzhna-prinyat-ekstrennoe-reshenie%2Ffull%3Futm_source%3Dpush-notification%26utm_medium%3Dpush-world%26utm_campaign%3Dpush

2018-09-15

A szakértő elmagyarázta, miért kell Oroszországnak sürgősen döntést hoznia

A Donyeckben végrehajtott, a DNR államfőjének halálához vezető terrorcselekmény fontos ösztönző ahhoz, hogy – a Donbassz státuszáról szóló döntés meghozatala érdekében – sürgős tanácskozást hívjanak össze. Oleg Matvejcsev orosz politológus úgy véli: Moszkvának el kell ismernie a két népköztársaságot, folyosót kell nyitnia a Dnyeszter-mellék felé, hogy Ukrajna számára lezárja a kijáratot a Fekete- és az Azovi-tenger felé.

A „PolitNavigátornak” adott interjújában a szakértő négy olyan okot nevezett meg, ami miatt el kell ismerni Novorossziját.

Az első ok: az egyre szaporodó ukrán provokációk az Azovi- és a Fekete-tengeren. Mint megjegyezte: ennek egyszer s mindenkorra véget kell vetni.

Másodszor: a Dnyeszter-mellék veszélyben van. A régió biztonságának szavatolása érdekében Oroszországnak összeköttetést kell teremtenie vele.

Harmadszor: elismerték az un. „Ukrán Pravoszláv Egyház” (UPC) önálló nemzeti egyházi státuszát. (1) Véleménye szerint egyáltalán szóba sem jöhet egy olyan szubjektum léte, mint az UPC.

Negyedszer: Kijev agresszív magatartása (2) a Krímmel szemben a felé a döntés felé vezet, hogy meg kell szabadulni ettől, a félszigetre ácsingózó vetélytárstól.

A politológus javasolja, hogy a Szövetségi Gyűlés (3) még a héten lásson hozzá Novorosszija elismerése kérdésének megvizsgálásához. Pozitív döntés esetén Oroszország nyomban szerződést köthetne vele a katonai segítségnyújtásról és együttműködésről. Ily módon Ukrajna bármilyen provokációja Oroszország indokolt reakcióját vonná maga után.

Matvejcsev szerint az ukránok „nem tudnak meglenni provokációk nélkül”. Egy ilyen, megfelelő alkalmat pedig ki lehetne használni Novorosszija megteremtése érdekében. Hangsúlyozza: az ukrán hadsereget elegendő leblokkolni. Nem szükséges velük hadakozni – „maguktól is megadják magukat”. A politológus végkövetkeztetése: a legfontosabb elismerni a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot.

Korábban a „PolitPuzzle” közölte: Jurij Birjukov, az ukrán elnök tanácsadója azzal tűnt ki, hogy célzott rá: Kijevnek köze volt a Donyeckben végrehajtott terrorcselekményhez, amely kioltotta a Donyecki Népköztársaság elnökének, Alekszandr Zaharcsenkónak az életét. Birjukov provokációs célzatú posztot tett közzé Facebook oldalán.

Jekatyerina Vasziljevna

 

MEGJEGYZÉSEK:

(1)  A volt orosz, illetve szovjet térségben a pravoszláv egyház hívei a moszkvai pátriárkát ismerték el az egyház fejének. Mindazok viszont, akik valaha is az ukrajnai szovjet/orosz befolyás ellen küzdöttek, egyik harcmodorként az ukrajnai egyháznak a moszkvai pátriárka fősége alóli kiszakítást választották.  Az ukrán nacionalisták így létrehozták az un. kijevi egyházat, amit a szovjet időkben nem ismertek el, üldöztek. A nacionalista kormányok által irányított, független Ukrajnában a szakadár egyház új életre kapott. Nemrégiben a konstantinápolyi pátriárka szakítva eddigi álláspontjával önálló, nemzeti egyházként ismerte el a kijevi pátriárka irányította szakadár egyházat. A konstantinápolyi pátriárka nem minden nyugati ráhatás nélkül változtatta meg korábbi álláspontját, és iktatta be a szakadár egyházat. Megfigyelők szerint ezzel nem csupán új feszültségforrás jött létre a kelet-ukrajnai konfliktus elemei mellett, de az egyházszakadás akár véres vallásháborúhoz is vezethet.

(2)  Kijev számtalan módon provokálja az Oroszországgal újraegyesült Krímet. Először élelmiszer, majd áramblokádot vezetett be – terrorcselekményekkel is próbálva megbénítani a közműszolgáltatást. Kijev terroristákat is küld a Krímbe. Ezek egyike a merényletének előkészítése közben lebukott Oleg Szencov titkosügynök, aki körül Nyugaton is hangos jajveszékelés tört ki, politikai fogolynak minősítve a terroristát. Az ukrán határőrség két – a Krímben bejegyzett orosz hajót is lefoglalt (amire válaszul az orosz hatóságok az Azovi-tenger ukrán kikötőibe tartó – többek között külföldi hajókat is – szőrszálhasogató, időrabló ellenőrzéseknek vetnek alá.) Jelentős katonai erőket és haditechnikát is felvonultatnak a félsziget határának közelébe. Kijev elzárta a Krím felé tartó csatornát. A szárazság – a hűtőmedence kiszáradása – okozta az ukrán határ közelében lévő Armjanszk városának vegyi üzemében bekövetkezett környezeti katasztrófát.

(3) Szövetségi Gyűlés – az orosz parlament felsőháza.