https://riafan.ru/1106671-kiev-davno-rasskazyvaet-eti-skazki-v-krymu-otvetili-klimkinu-na-zayavlenie-o-rossiiskoi-okkupacii

  1. 2018. október 4.

Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter a Krím erővel történt megszállásával vádolta meg Oroszországot. Az ukrán külügyek vezetője, a helyi sajtónak adott interjújában kijelentette, hogy „Oroszország tízezrével telepít embereket a Krímbe, hogy kiszorítsa a félsziget lakosságának ukránbarát részét. Ugyanakkor Klimkin arról is beszélt, hogy a Krímben az emberek állítólag félnek beszélgetni az utcán.

Szergej Markov, a Politika-kutatási Intézet igazgatója, a Szövetségi Tájékoztató Ügynökség tudósítójával beszélgetve cáfolta az ukrán külügyminisztérium excentrikus vezetőjének kijelentéseit.

Ha már itt tartunk: én jelenleg a Krímben tartózkodom. Mindjárt le kell szögeznem:az emberek itt mindenről szabadon beszélgetnek. Mindenütt látni ukrán rendszámú autókat. Csakugyan települnek ide emberek. Csakhogy nem Oroszországból, hanem Ukrajna különböző megyéiből. Ő [Klimkin] igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy Oroszország, illetve a krímiek újraegyesülése nem volt önkéntes. Az ukrán hatóságok már régóta állnak elő ilyen mesékkel” – jegyezte meg a tájékoztató ügynökség beszélgető partnere.

A politológus véleménye szerint az ukrán hatóságoknak a Krím Oroszországhoz csatolására vonatkozó retorikájának semmi értelme, minthogy a 2014-es népszavazás törvényesen zajlott. Ráadásul Oroszország, szüntelenül, aktív együttműködésre hívja fel a nyugati és európai megfigyelőket, akik a helyszínen értékelhetnék a helyzetet.

Jellemző, hogy a nyugati országok semmiféle missziókat nem küldenek a Krímbe. Ha ugyanis feltételeznék, hogy itt tiltakozásokra kerül sor az Oroszországgal való újraegyesüléssel szemben, akkor külföldi delegációk százai törekednének ide.

Ténylegesen azonban a helyzet éppen fordított. Oroszország rendszeresen meghívja a világ parlamentjeinek képviselőit, kormányzati szervezeteket, hogy ezzel is demonstrálja a félszigeten uralkodó nyugodt állapotokat. Hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a félsziget lakosságának mintegy 90 %-a támogatja Oroszország és a Krím újraegyesülését” – fejtegette Szergej Markov.

Klimkin újabb provokációja arra tett kísérlet, hogy az érzelmek segítségével gyakoroljon nyomást Oroszországra, illetve befolyásolja a nemzetközi politikai küzdőtér országait. Ez a fajta stratégia demonstrálja, hogy az ukrajnai hatalom felfogásától idegen a demokrácia, illetve a józan, beszámítható külpolitika fogalma.

 „Az az Ukrajna, amelynek része volt a Krím is, már nem létezik. Az az ország szabad volt, és demokratikus. Mostanra azonban Ukrajna a szociális katasztrófa állapotában leledzik, ahol háborús bűnösök egy olyan csoportja ragadta magához a hatalmat, mely aktívan él az állami terrorizmus eszközrendszerével” – tette hozzá a politológus.

Mint emlékezetes, a Krími félsziget azt követően vált Oroszország részévé, hogy a 2014-ben megtartott népszavazáskor a lakosság többsége az Oroszországgal való újraegyesülésre szavazott. Vlagyimir Putyin orosz elnök már nem egyszer kijelentette: a Krím hovatartozásának kérdése egyszer s mindenkorra lezáratott.