https://gondola.hu/hirek/229644-Fejlodo_Erdelyt_es_eros_Europat_szeretne_az_RMDSZ_.html

  1. október 13.

 

Az RMDSZ értékteremtő, magyarságát megtartó közösséget akar építeni

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) olyan magyar közösséget akar építeni Romániában, amely versenyképes a 21. század körülményei között, értéket tud teremteni, és magyar közösségként tud megmaradni szülőföldjén — hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) csíkszeredai ülésén.

Rámutatott: az RMDSZ jövő év elején megrendezendő tisztújító kongresszusának legfontosabb feladata lesz egy olyan jövőkép kialakítása, amely a közösségépítést szolgálja.

Kelemen Hunor politikai beszámolójában a jövőépítés sosem változó, az utóbbi 30 évtizedben állandónak bizonyult feltételei közé sorolta az anyanyelvű oktatásért folytatott küzdelmet és azt, hogy a magyar közösség célkitűzéseinek érvényesítésére román vagy vegyes pártok érdemben sosem vállalkoznak.

Az RMDSZ elnöke szerint ezért a magyar érdekképviselet csakis saját erejére számíthat, és eredményt csak akkor tud elérni, ha sikerül ehhez hosszabb-rövidebb időre partnereket találnia. Kifejtette: az adott politikai helyzetben sem a kormányra lépés, sem az ellenzékbe vonulás — a magyarellenes szólamokat hangoztató «ellenzék ellenzékévé» válni — nem járható út. Az RMDSZ jelenleg a szociálliberális kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködés révén igyekszik a magyar közösség érdekeit érvényesíteni.

Így sikerült előrelépést elérni a nyelvhasználatot bővítő közigazgatási kódex elfogadásában, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindításában, visszavonatni a román nyelvoktatásról kiadott rossz és veszélyes miniszteri rendelkezést — sorolta az RMDSZ elnöke.

A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról rendezett, az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult népszavazásról elismerte, hogy az a magyar közösségben is éles vitákat és feszültséget gerjesztett, ahogy egyébként az SZKT-n lezajlott utólagos vita is igazolta. Az elnök úgy vélekedett: mindkét oldal részéről elfogadhatatlan a fundamentalizmus, nem szabad emiatt szétverni a magyar közösséget, az ellenfél nem a közösségen belül van.

A küszöbönálló európai parlamenti (EP) választásokra utalva leszögezte: az RMDSZ-nek koherens jövőképet kell kialakítania Európáról is, hiszen az unió reformját csak akkor lesz képes befolyásolni, ha erős képviseletet juttat Brüsszelbe.

«A mi jövőnk egy erős, de megreformált Európa, amely képes megvédeni a kisközösségeket, a közös európai értékeket, a kultúráját, képes megvédeni a határait, és képes a globális versenyben a kisközösségekért is sikeres lenni» — szögezte le a szövetségi elnök.

Európának meg kell újulnia, de abból nem lesz európai szolidaritás, ha az erős régi tagállamok kioktatják, fenyegetik az újakat, megpróbálják «erőszakkal civilizálni a barbár kelet-európai országokat» — jegyezte meg ironikusan Kelemen Hunor. Szerinte sok más hibája mellett az EU az őshonos kisebbségek jogaival is adós, ezért azt is el kell érni, hogy a következő EP és a következő Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az erre vonatkozó Minority SafePack kezdeményezéssel.

Sporthasonlattal élve felhívta a figyelmet: a magyar érdekképviselet akkor tud gólokat rúgni és kivédeni, ha ott van a pályán.

«Ha a pályára nem megyünk be, mások fognak bemenni. A pályán mindig lesznek játékosok, a kérdés csak az számunkra, hogy mi ott leszünk-e a pályán. Azt gondolom: nem engedhetjük meg magunknak, hogy a pálya széléről nézzük a következő évek történéseit» — érzékeltette a szövetségi elnök az EP-választások tétjét.

 

Fotó: Pál Zoltán — maszol.ro

Az elmúlt hónapok történéseit kiértékelve Kelemen Hunor felidézte: többször és többen feltették neki azt a kérdést, hogy „biztos nincs alternatívája a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésnek?” Válaszában emlékeztetett: az RMDSZ három lehetőség előtt állt ebben a parlamenti ciklusban, és mindegyik kompromisszumokkal járt. Az egyik lehetőség az ellenzékbe vonulás lett volna. „Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi ellenzékkel lennénk együtt ellenzékben, amit nehezen tudok elképzelni, mert az a furcsa helyzet állna elől, hogy ellenzékben az ellenzék ellenzéke lennénk” – jelentette ki.

A másik opciónak a kormányzati részvétel mutatkozott. „Nem titok, hogy többször is kormányra hívtak minket, de szerintem helyesen döntöttünk, hogy nem társultunk a koalícióhoz, mert nincsenek meg ennek a feltételei” – magyarázta. A harmadik lehetőség olyan politikai együttműködés kialakítása volt a parlamenti aritmetika figyelembe vételével, ami a közösség ügyét előre viszi a törvénykezésben és kormányzati intézkedések révén.

„Ezt az utat választottuk, s ez jár a legkevesebb kompromisszummal” – szögezte le a szövetségi elnök. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban az RMDSZ nem csak a kisebbségi jogokat, hanem az élet különböző területeit érintő tervezeteket terjesztett be a parlamentbe. Ezeket el kellett fogadtatni a többséggel; sok esetben sikerrel jártak, mint például az oktatási törvény módosítása és a közigazgatási törvénykönyvig – érvelt a politikus. Ugyanakkor az RMDSZ-frakciók a 30 szavazatukkal meg tudtak akadályozni olyan intézkedéseket, amelyek hosszú távon hátrányosan érintették volna a közösséget. „A kormányzatra is próbáltunk hatni, különböző településfejlesztő beruházásoktól az marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéig” – sorolta Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy az oktatás továbbra is az RMDSZ politikai döntéseinek központjában áll.

A szövetségi elnök úgy értékelte, hogy a közigazgatási törvénykönyvben sikerült kompromisszumokkal az anyanyelvhasználatot bővítő előírásokat elfogadtatni. Emlékeztetett arra, hogy Dan Tanasa „folyamatosan bombázta” a székelyföldi önkormányzatokat a pereivel, újraértelmezve a jelenleg még hatályban lévő közigazgatási törvény rendelkezéseit. „Ezt a törvénykönyvben pontosítottuk, az anyanyelv-használati jogokat kiterjesztettük, a szubszidiaritás elvét belevittük” – szögezte le Kelemen. Felidézte azt is, hogy az államfő és az ellenzék megtámadta a törvénykönyvbe foglalt RMDSZ-javaslatokat az alkotmánybíróságnál. „Akik ezeket az előírásokat támadták, az elmúlt 28 év eredményeit, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket támadják” – jelentette ki.

 MTI — maszol.ro