https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2018/10/15/brenzovics-ukrajnaban-egy-bujtatott-alkotmanymodositas-folyik

  1. 10. 15.

„Vissza kell térni a normalitás talajára az ukrán-magyar kapcsolatokat illetően” – véli Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki az M1-nek adott exkluzív interjút. A kárpátaljai politikus szerint, ha Ukrajna valóban komolyan gondolja az Európához való közeledést, úgy jó viszonyt kellene ápolnia az EU-tag szomszédos országokkal, nem pedig ellenségeskedést szítania.

Rendkívüli ülést tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya az Ukrajnában lévő magyarellenes hangulat miatt. Az ülésen részt vett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta, az álláspontok egyelőre nem közeledtek, de előremutató, hogy az ukrán külügyminiszter részt vett a KMKSZ választmányának ülésén, ahol személyesen is hallhatta az Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban megfogalmazott véleményeket.

Továbbra sem csitult a magyarellenes kampány

Brenzovics László tűrhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában – ahol deklarált cél az Európai Unióhoz való csatlakozás –, a kárpátaljai magyar közösségnek félnie kell a 21. században, hiszen továbbra sem csitult a magyarellenes kampány a médiában.

Mint mondta, új elemként jelent meg a kárpátaljai magyar emberek zaklatása, és az olyan törvénytelen akciók, amelyek fenyegetik ezeknek az embereknek a biztonságát. Úgy véli, példátlan az a petíció, amelyben arra gyűjtenek aláírásokat, hogy a kárpátaljai magyarokat, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal, kitoloncolják az országból.

Az alaptalan vádakra is válaszoltak

A tárgyaláson válaszoltak azokra az alaptalan vádakra is, amellyel az ukrán média és az ukrán politikusok már évek óta illetik a kárpátaljai magyarságot. Ide sorolta a szeparatizmust, és azt, hogy a magyarok nem kívánnak ukránul tanulni – szögezte le.

A petícióval kapcsolatban megjegyezte, egyelőre nem érkezett az ukrán kormánytól válasz, pedig azonnal cselekedniük kellett volna az ügyben. Hozzátette, a petíció ellentétes Ukrajna alkotmányának 25. cikkelyével, amely kimondja, hogy senkit nem lehet kitoloncolni Ukrajna területéről, és senkit nem lehet megfosztani ukrán vagy más országbeli állampolgárságától.

„Európai botrány”

A Mirotvorec-listával kapcsolatban elmondta, itt egy „mellébeszélésről” van szó, hiszen feljelentést lehetett volna tenni a bíróságon az üggyel kapcsolatban. Hozzátette, az oldal egyébként már évek óta szabadon uszít magánszemélyek ellen, halálos áldozatra is sor került. Szerinte az, hogy az ukrán politikusok nem hajlandóak fellépni a honlap ellen, egy „európai botrány”.

A Kijev által Beregszászba telepítendő ukrán katonai bázisról pedig azt mondta, nyilvánvalóan magyarellenes akcióról van szó. Megdöbbentőnek tartja, hogy egy NATO-ország határa mellé katonákat telepítenének, miközben a keleti országrészben háború zajlik. Hozzátette, több nemzetközi szerződés is tiltja egy terület etnikai viszonyainak erőszakkal való megváltoztatását.

„Ukrajnában egy bujtatott alkotmánymódosítás folyik” – szögezte le Brenzovics László. Azokat a jogokat, amelyeket a kisebbségek megkaptak 1991 után, és rögzítettek a nemzetközi szerződésekben 1996-ban, most el akarják venni. Példának említette az oktatási törvényt, melynek következtében gyakorlatilag felszámolnák a magyar nyelven való oktatást.

Mi lehet a kiút?

Úgy véli, egyrészt vissza kellene térni a normalitás talajára az ukrán-magyar kapcsolatokat illetően, a konfliktusokat pedig civilizált módon, tárgyalásos és jogi úton kellene rendezni. Másrészt, ha Ukrajna valóban komolyan gondolja az Európához való közeledést, úgy jó viszonyt kellene ápolnia az EU-tag szomszédos országokkal, nem pedig ellenségeskedést szítania. Szerinte ennek hosszútávon rendkívül rossz következményei lehetnek.