https://newzfeed.ru/17747-za-takie-postupki-obyavlyayut-vojnu-kedmi-raskryl-chem-zakonchitsya-morskaya-blokada-rossii-flotom-ssha/?utm_medium=referral&utm_source=infox.sg&utm_campaign=exchange

Jakov Kedmi szakértő, az izraeli „Nativ” titkosszolgálat egykori vezetője kommentálta az Egyesült Államoknak azt a nyilatkozatát, hogy esetleg tengeri blokád alá veszi Oroszországot. Véleménye szerint ez katonai konfliktushoz vezethet.

Amerika tengeri akciói megnyithatják az utat egy, Oroszországgal való, nagyszabású katonai konfliktus előtt. Ilyen nyilatkozatot tett a „Rosszija-1” tévécsatorna egyik adásában Jakov Kedmi izraeli katonai szakértő.

A”Nativ” izraeli titkosszolgálat egykori vezetőjének kommentárjához ama Ryan Zinke amerikai belügyminiszternek a kijelentése szolgált apropóul, aki tengeri blokáddal fenyegette meg Oroszországot. A politikus szerint az USA harci flottája válna egy ilyen blokád eszközéül. Jakov Kedmi emlékeztette az amerikai tisztségviselőt, hogy egy blokád alá vont országnak minden joga megvan arra, hogy hadat üzenjen. A történelemben erre már vannak precedensek. Izrael, például, azért indította meg a hatnapos háborút (1), mert Egyiptom elzárta előle a Szuezi csatornát. (2) A szakértő kifejtette: ez véres összecsapásokkal végződött.

Csak egy abszolút amatőr politikus és diplomata tehetett olyat, hogy a tengeri útvonalak blokádjával fenyegesse meg Oroszországot. Minthogy ennek következményei igen veszélyesek lehetnek. Kedmi közölte: ha már csak kísérlet történik is egy ilyen irányú cselekményre, azt Oroszország az aktív harci cselekményekre való okként foghatja fel.

„Hogy képes az USA úgy működni, hogy ilyen Zinke-félék vannak a hatalom közelében? – tette föl ironikusan a kérdést a szakértő. Az izraeli titkosszolgálat volt vezetője magyarázattal is szolgált az amerikai belügyminisztérium vezetőjének alacsony szakmai felkészültségét illetően.

Szavai szerint az Államokban a hatalom felső berkeibe nem azok kerülnek, akik egész életük során csiszolgatták szaktudásukat, hanem azok, akik több pénzt fektettek a hivatalban lévő elnök választási kampányába. Más szóval, egy-egy posztot olyan emberek kapnak, akiknek esetenként elképzelésük sincs a rájuk bízott államügyeket illetően. Kedmi szerint Zinke sem kivétel. Az Oroszországgal szembeni efféle agresszív retorika arra készteti a másik felet, hogy válaszlépéseken gondolkodjon, illetve a megelőzés érdekében cselekedjen.

Forrás

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Az 1967 júniusában Izrael, illetve Egyiptom és több más arab ország között kitört háborúról van szó. Mindössze hat nap leforgása alatt Izrael súlyos vereséget mért ellenfeleire. Aminek máig ható területi következményei lettek. Izrael megszállta és bekebelezte Jeruzsálem arabok lakta óvárosát, ezzel kiterjesztve uralmát a város egészére. Ami lehetővé tette, hogy (megsértve az ENSZ Közgyűlés vonatkozó határozatát) nemrégiben Jeruzsálemet nyilvánítsa Izrael fővárosának. Ahová az USA és annak politikáját a legszorosabban követő országok át is telepítették nagykövetségeiket. Határait kitolta egészen a Jordán folyóig (ezzel gyakorlatilag birtokába vett minden olyan területet, amely 1947-ig a tervezett arab-izraeli közös államé, Palesztináé volt. Elfoglalta az addig Szíriához tartozó Golán-fennsíkot is. A későbbiek során Izrael kénytelen volt megválni 1967-es területi nyereségeinek egy részétől.

(2) 1956 elején az egyiptomi kormány államosította a Szuezi csatornát. Az év októberének végén három ország – Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael – megtámadta Egyiptomot, gondolván, egyebek mellett, hogy a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is, lekötik a magyarországi események. Ebben tévedtek: az USA nem igazán támogatta a három ország akcióját, amelyek, ennek ellenére, nyerésre álltak. Ekkor a Szovjetunió erélyes lépésre szánta el magát: nyilatkozatot adott ki, amelyben a két nyugat-európai ország számára fenyegető értelmű célzást tett. Ami arra utalt: a Szovjetunió – Amerikát megelőzve – immár rendelkezik interkontinentális ballisztikus rakétával. (Egy évvel később, amikor – 1957. október 4-én – a Szovjetunió fellőtte a világ első szputnyikját [műholdját], ez mindenki számára világossá lett, és Nyugaton valóságos hisztéria tört ki.)

A szovjet nyilatkozat lehűtötte a kedélyeket. Az USA nem akart ujjat húzni a váratlanul (időleges) katonai fölénybe került Szovjetunióval, ezért leintette nyugat-európai szövetségeseit. Amerikai támogatás híján pedig a három ország arra kényszerült, hogy felhagyjon Egyiptom elleni agressziójával.