A német választók háromnegyede nem kér az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióból egy friss felmérés szerint, mindez pedig azt jelenti, hogy történelmi mélypontra süllyedt a kancellár pártjának a támogatottsága. Hasonló helyzetben vannak a szocdemek is, akik csupán 14 százalékot kapnának egy mostani országos választáson. A migránspárti nagykoalíciónak tehát mostanra jelentősen megcsappant a társadalmi támogatottsága, miközben a bevándorlásellenes pártok egyre erősebbek. Október 28-án Hessenben tartományi választást tartanak, a kormánypártok várható újabb bukása fordulatot hozhat a német belpolitikában.

Soha nem látott mélységbe zuhant a német kormánykoalíció pártjainak támogatottsága a bajorországi tartományi választás után. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióra (CDU) csupán a választók 25 százaléka szavazna az Infratest Dimap mérése szerint.A cég történetében ilyen alacsony támogatottságot még egyszer sem mértek.Hasonló helyzetben van a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is, ők csupán 14 százalékot kapnának. Ketten együtt tehát 39 százalékra számíthatnának, ami távol van a többségtől.

Így állnak a pártok Németországban, mélyponton a nagykoalícióFORRÁS: INFRATEST DIMAP

Erősek a bevándorlásellenesek

A kormánykoalíció pártjainak mélyrepülésével párhuzamosan a korábban kisebb pártok megerősödése figyelhető meg. Az SPD támogatottságának összeomlása a Zöldek számára hozott pluszvoksokat. Ők most a harmadik helyen állnak 19 százalékkal. Negyedik helyen a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) áll 16 százalékos eredménnyel. A bevándorlással szemben szintén kritikus liberálisok (FDP) 11 százalékot kapnának, míg a Baloldali Párt (Die Linke) 9 százalékot. Meglehetősen magas az egyéb pártokkal szimpatizálók aránya is (6 százalék), miközben a tavalyi választáson csupán 5,1 százalékot gyűjtettek ezek az erők.

A kutatásból az is kiderült, hogy a választók 51 százalékát nyugtalanítja, hogy a hagyományos néppártok egyre jelentéktelenebbé válnak, Velük szemben47 százalék kifejezetten arra vár, hogy a kisebb pártok végre átalakítsák az erőviszonyokat.Érdekesség, hogy az AfD szimpatizánsainak csupán az egyharmada aggódik a néppártok térvesztése miatt, míg a többi ellenzéki párt esetében jóval több, 50 százalék körüli az aggódok aránya.

Felbomlás szélén a nagykoalíció

Angela Merkel német kancellárnak politikai pálfordulást kellene végrehajtania, hiszen az általa 2015 óta támogatott kötelező kvóták bevezetése miatt politikai pozíciója szövetségi és tartományi szinten is meggyengült– minderről már Tóth Erik beszélt. A Nézőpont Intézet szakértője szerint valószínűsíthető, hogy ez a kancellár utolsó ciklusa, így nem engedheti meg magának, hogy úgy lépjen ki a politikai színtérről, hogy az illegális bevándorlás okozta problémákat nem tudta megoldani.

Bajorországban az október 14-i választáson a bevándorlásellenes erők megerősödése volt látható, miközben az SPD 20 százalékról 10 százalék alá esett.A tartományban a migrációval kritikus pártok több mint 60 százalékot gyűjtöttek.A német szövetségi politikára is hatással van a bajor választás – ezt már Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója mondta. Úgy látja, az SPD a választási eredményéhez képest túl van értékelve a kormányzatban, emellett a párt hitelességének megtartása érdekében a szövetségi kormány elhagyása mellett kellene dönteniük.

A kutató elmondta: 2015 óta harmadik elnökét «fogyasztja el a párt», amelynek vezetőjére, Andrea Nahlesre sem várhat túl sok siker, ha nem tudja megállítani a választók tömeges elpártolását és nem képes egyértelműbb politikát folytatni. Az SPD nagy döntés előtt áll, a rövid távú hatalom, illetve a nagykoalícióból kilépve a magukra találás lehetősége közül választhatnak — hangsúlyozta Pócza István.

Egyre borúsabb Merkel jövője

Németországban a közvélemény figyelme már a jövő hétvégi hesseni tartományi választásra összpontosul. Bajorországhoz hasonlóan ott is a nagykoalíciós pártok jelentős visszaesése várható, miközben a kisebb pártok jelentősen megerősödhetnek. Szintén az Infratest Dimap mérte fel az erőviszonyokat a tartományban. Az intézet szerint a CDU 26, az SPD 21, a Zöldek 20, az AfD 12, az FDP 9, míg a Die Linke 8 százalékot kaphat. A várható koalíciós kimenetelt egyelőre nehéz megjósolni.

Amennyiben viszont Hessenben is folytatódna a bajorországi «trend», és a szavazás a helyi CDU visszaesésével járna,az tovább destabilizálhatja mind az országos nagykoalíció, mind Angela Merkel kancellár jövőjét — hangsúlyozta Kiss J. László Németország-szakértő. Utalt arra is, hogy a szociáldemokraták 2019-ben rendkívüli kongresszust tartanak, és a tagság szavazni fog a nagykoalíció folytatásáról. A pártban pedig egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek szerint a nagykoalícióban maradás az SPD végét jelentené.

2019-ben jöhet az új választás

Kiss J. László elmondta azt is, hogy a kereszténydemokrata CDU-ban tulajdonképpen már az Angela Merkel utáni korszakra való átmenetet készítik elő. Emlékeztetett a közelmúltban történt frakcióelnök-választásra, amelyen a kancellár bizalmasa 13 év után vereséget szenvedett. A CDU decemberi elnökválasztási kongresszusán a pártot vezető kancellárnak már két-három kihívója van. A szakértő szerint a konzervatívok nem akarják, hogy hirtelen, drámai módon történjenek a dolgok, hanem fokozatosan készítik elő az utódlást.

Ha ugyanakkor Hessenben a CDU pozíciója — elsősorban az országos politikai tényezők miatt — megrendül, és a pártot komoly veszteség éri, akkor kiderül az, hogyMerkellel nem lehet nyerni, a decemberi kongresszuson pedig növekedhet ellenfeleinek a száma.Nem kizárt, hogy ebben az esetben igyekezne majd «elnyújtani» a váltást, a kancellári tisztség ellátását ki akarná húzni a választási ciklus végéig és — önmagának ellentmondva — lemondana a pártelnöki tisztségről.

Ugyanakkor ott van még az SPD 2019-es kongresszusa, amely döntést hozhat a nagykoalíció felmondásáról. Akkor pedig új választásokra lesz szükség. És aligha Angela Merkellel, akivel már nem lehetne nyerni — vélekedett a szakértő.

A kancellárnak egyre jobban aggódnia kell amiatt, hogy szétesik a nehezen összetákolt nagykoalícióFORRÁS: AFP/BEN STANSALL

Évi 20 milliárd euró a migránsokra

Mint arról korábban beszámoltunk, bár a bukás szélén tántorgó német nagykoalíció egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, valójábana merkeli program évente 300 ezer bevándorlóval számol Németországban.Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.