Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Ausztria sem fogadja el az ENSZ globális migrációs csomagját. 

„Úgy döntöttük, hogy nem csatlakozunk a paktumhoz» – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden egy helyi osztrák médiumban. Az osztrák álláspont szerint a paktum elmossa a határokat a legális és illegális migráció között. Kurz és az alkancellár, Heinz-Christian Strache szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a paktum korlátozhatja az ország szuverenitását.

Az osztrák kormány döntésének okairól a Die Presse osztrák lapban jelent meg egy cikk, amely a lap birtokába került szavazási dokumentumra hivatkozva sorolja az osztrák érveket a kilépés mellett.

„Az osztrák jogrendszerhez idegen a migráció emberi jogként való elismerése”

A dokumentum szerint Ausztria olyan jogállam és a „Köztársaság minden bírósági és közigazgatási határozata összhangban áll a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi szerződésekben foglalt emberi jogokkal. A Köztársaság szuverén módon dönt a migráció Ausztriába való beengedéséről. Az osztrák jogrendszerhez idegen a migrációhoz való jog emberi jogként való elismerése.

El kell utasítani a nemzetközi jogban nem létező »migránsok« kategória létrehozását.”

Az osztrákok azzal érvelnek, hogy „Ausztria különbséget tesz a legális és az illegális migráció között. Ennek a különbségtételnek a felhigítását” pedig elutasítjákMárpedig az ENSZ globális migrációs paktuma a biztonságos, szabályozott és tervszerű migráció előirányzásával éppen ebbe az irányba tesz lépéseket. „Az osztrák munkaerőpiacra történő belépést és a szociális, egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést Ausztriában csak a nemzeti jogszabályok alapján lehet megadni. Az ENSZ Migrációs Paktumának semmilyen körülmények között nem szabad beavatkoznia ezekbe a jogszabályi előírásokba, és az erre irányuló kísérleteket szigorúan el kell utasítani. Ez vonatkozik az ENSZ Migrációs Paktumának azon rendelkezéseire is, amelyek új jogokat, jogosultságokat adnának a migránsok számára” – érvel a dokumentum szerint az osztrák kormányzat.

Nemet mondanak a családegyesítések megkönnyítésére is

Az osztrákok tételesen felsorolták az ENSZ migrációs csomagjának azon pontjait, amelyeket elutasítanak, amennyiben azok túllépik a hatályos osztrák jog kereteit. Ezek a pontok a következők:

– a reguális és az irreguláris migránsok személyi állapot változásának a megkönnyítése

– a családegyesítések megkönnyítése

– a jobb munkaerőpiaci integráció

– a társadalombiztosítási jogosultságok átruházásnak megteremtése

– a társadalombiztosítási alapellátás biztosítása

– az iskolai erőforrások biztosítása

– a felsőoktatáshoz való hozzáférés

– a nem hivatalosan megszerzett képesítések elismerése

– az üzleti vállalkozások indításának megkönnyítése

– az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés

– a „klímamenekültek” betelepítésének lehetősége

– az integráció területén „bevált gyakorlatok” (best practices) átvétele

– a gyűlölet-bűncselekmények üldözése

– a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak felvilágosítása a jogi lehetőségekről (feljelentés, kártérítés)

– annak megakadályozása, hogy az elkövetők profilját faji, vallási vagy etnikai alapon alkossák meg

– az intolerancia feltárására ösztönzés

– a fogvatartás és a csoportos kiutasítás lehetőségének megakadályozása.

Ausztria, a „persistent objector”

Az osztrákok tiltakoznak az ellen is, hogy az ENSZ migrációs paktuma nemzetközi szokságjogként kötelező legyen Ausztrára nézve vagy soft law formájában bármilyen jogi hatással legyen az osztrák jogrendszerre. Kiemelik azt is, hogy a paktum nem eredményezheti az Európai Unión belüli hatáskörök megváltozását.

Az Osztrák Köztársaság ezekre az érvekre alapozva jelenti ki a dokumentumban, hogy nem fogadja el az ENSZ migrációs csomagját. A tiltakozó nyilatkozatban az osztrákok arról is írnak, hogy nem ismerik el a paktum nemzetközi jogilag kötelező voltát, valamint tiltakoznak az ellen is, hogy a paktum szabályai nemzetközi szokásjog alapján Ausztriára nézve kötelezővé váljanak, sőt kijelentik, hogy a paktum vonatkozásában Ausztriát „persistent objector”-nak (folyamatosan tiltakozó államnak) kell tekinteni. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi jog szabályai szerint, ha egy állam folyamatosan tiltakozik egy kialakulóban lévő nemzetközi szokásjogi szabály ellen, akkor az rá nézve nem lesz kötelező.