Magyarország a kétezres évek második évtizedére egyértelműen «kivándorló» országgá vált. Megkésve indult, de gyorsan növekvő és kiteljesedő a folyamat, az elvándorlást ösztönző és motiváló tényezők tartósnak és erősnek tűnnek, az elvándorlás intenzitása várhatóan fennmarad — derül ki Hárs Ágnesnek, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatójának Növekvő elvándorlás — lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások című tanulmányából, amely a Társadalmi riport 2018 című kötetben jelent meg.

Az EU bővülése óta az elvándorlás folyamatosan nő a 2004 óta csatlakozott új tagországokból, intenzitását a gazdasági környezet, egyes országok gazdasági és munkapiaci változása befolyásolja. Az elvándorlási arány alapján Magyarország — Lengyelország, Észtország és Szlovákia mellett — a mérsékeltebb kivándorló országokhoz tartozik, ahol az elvándorló aktív korúak (20-64 éves) aránya 5-8 százalékra volt tehető 2017-ben. Az erős kivándorló országoknál — Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária — ez az arány tavaly 11-16 százalék között mozgott.