Úgy tűnik, bezárul a kör Theresa May brit miniszterelnök körül. Egy éve megígérte az íreknek, hogy nincs az a brexit, amely nyomán valódivá válhat a határ Észak-Írország és az Írország között, ám mára kiderült, hogy ez csak úgy valósulhat meg, ha de facto nem lesz brexit.

Theresa May brit miniszterelnök meg akarta nyugtatni a kormányát támogató észak-ír unionista pártot (DUP), hogy országuk soha nem válhat el az Egyesült Királyságtól, ám ehelyett kiverte a biztosítékot náluk. Üzenetét ugyanis úgy értelmezik, hogy a londoni vezetés elengedheti az észak-írek kezét — derül ki a Financial Times cikkéből. A kormányt kétpárti koalíció támogatja a parlamentben, a konzervatívok mellett a DUP tíz képviselőjének szavazatára is szükség van a többséghez.

Levelét megírta

May levelet írt a DUP vezetőségének a készülő EU-brit válási megállapodásról, amelyben szerepel a tartalék megoldás további tartaléka. Ez nem jelent mást, mint hogy az ír határ jelenlegi átjárhatóságának fenntartása érdekében Észak-Írország az EU-s vámunió és részben az egységes piac része maradna akkor is, ha az Egyesült Királyság többi része kikerülne ebből a körből.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a tartalék tartaléka lehetőség nem léphet érvénybe, mivel biztosan lesz egy új átfogó kereskedelmi megállapodás a szigetország és az unió között, ami feleslegessé teszi a biztonsági tartalékok élesítését. A londoni vezetés egyébként sem mehetne bele abba, hogy ez történjen, mert ez leszalámizná az Egyesült Királyságról Észak-Írországot — tette hozzá.

Azért beszélnek a tartalék tartalékáról, mert az első biztonsági megoldás — arra az esetre, ha London a következő években nem tudja kialkudni az új kereskedelmi feltételeket az EU-val — az lenne, hogy az Egyesült Királyság egésze bent maradna a vámunióban. Brüsszel akar egy végső biztonsági megoldást, amely mindenképpen garantálja az ír határ jelenlegi státusának fennmaradását, ugyanis az unió megígérte Írországnak, hogy fenntartja az ír határ átjárhatóságát.

Elolvasták

Arlene Forster, a DUP elnöke azonban azt olvasta ki May leveléből, hogy a kettős tartalék megoldás része a formálódó válási megállapodásnak, amelyet a londoni kormány a jövő héten akar véglegesíteni uniós tárgyalópartnereivel. Hiába ígéri a brit kormány feje, hogy ez csak szöveg, a második tartalék megoldás (amely szerint tehát más viszonyba kerülne az EU-val Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi tagállama) nem léphet érvénybe, az észak-íreknek eleve nem elfogadható, hogy ez a lehetőség bekerüljön a szerződésbe.

Ahogy fogalmazott, May levele beindította a riadócsengőket a pártjában, mindazok körében, akiknek fontos az Egyesült Királyság integritása. A DUP szóvivője nem finomkodott, azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy a brit miniszterelnök elárult mindent, amit ígért a brexittel kapcsolatban. Válaszul a Downing Street elismételte, hogy nem állhatnak elő olyan körülmények, amelyek között az Egyesült Királyság részeire eltérő vámszabályok lennének érvények. (Még egyszer a DUP kérdése: akkor minek beleírni a válási megállapodásba, azaz egy a feleket kötelező szerződésbe egy ilyen lehetőséget?)

Nincs megoldás

Bár döntési pozícióban lévő tisztviselők még nem ismerték el a nyilvánvalót, a sajtó már megírta: Theresa May olyasmit ígért éppen egy évvel ezelőtt, amit képtelenség betartani. Elkötelezte magát az ír határ státusának fenntartása mellett, de ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy Észak-Írország a vámunió és részben az egységes piac része marad — hívta fel a figyelmet a Bloomberg.

A miniszterelnök azzal töltötte november második hetét, hogy igyekezett rávenni kormányának tagjait: fogadják el a tartalék megállapodások rendszerét, amelyek bekerülnének a válási szerződésbe (ezek garantálnák az ír határ státusának fenntartását), ám nem sok sikerrel járt.

A brexiter kormánytagok (és a náluk is keményebb függetlenségpárti tory parlamenti képviselők) úgy vélik, hogy az ilyen lehetőségek rögzítése végül azt jelentené, hogy a szigetország úgy maradna «ideiglenesen» a vámunió és részben az egységes európai piac része, ahogy a szovjet csapatok «ideiglenesen» állomásoztak Kelet-Közép-Európában.