Alapvető változásokat sürget a magyar iskolákban és az egészségügyben a MNB Növekedési jelentése. Ha nem kezdődnek meg a reformok, Magyarországra a stagnálás és a leszakadás vár — írta a Zoom.hu.

Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest — derül ki a most publikált Növekedési jelentésből.

Két utat lát a jegybank Magyarország előtt: vagy megreked a közepesen fejlett országok között, vagy széleskörű reformokat végrehajtva — az adóztatásban, a foglalkoztatáspolitikában, az oktatásban, az egészségügyben — szédületes ütemű felzárkózásba kezd — írta cikkében a Zoom.hu.

Az MNB szerint míg ma a magyar gazdaság egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számolva) alig 55 százaléka az osztráknak, reformokkal 2030-ra akár 80 százalékra is emelkedhetne.

Ehhez «csak» tőkeintenzitásra, a termelékenység jelentős növelésére, a teljes foglalkoztatottság fenntartására, a reálbérek jelentős emelkedésére és magas gazdasági növekedésre lenne szükség az említetteken túl — mindez moderált államháztartási hiány mellett.

Amennyiben a reformintézkedések nem valósulnának meg, úgy a magyar gazdaság a jelenlegi, közepesen fejlett szinten maradna, azaz a relatív fejlettségünk érdemben nem változna, amit az MNB a közepes fejlettség csapdájának nevez.

Az elmúlt több mint fél évszázadban a sikeres felzárkózó országok közé tartozik Ausztria, Írország és Finnország, ahol a fejlett technológia alkalmazása mellett a magas gazdasági hatékonysággal való működés is megfigyelhető — fogalmaztak a jelentés szerzői.