Sajtóértesülés szerint Moszkva a NATO-val kapcsolatos informá­ciókhoz is hozzájuthatott attól a múlt héten lefülelt nyugalmazott osztrák ezredestől, aki állítólag az oroszoknak kémkedett. Szakértők úgy vélik, az oroszok „porszívóként” gyűjtenek össze minden apró értesülést. Van der Bellen osztrák államfő szerint nem kell dramatizálni a helyzetet.

Négyszer találkozott már az idén Sebastian Kurz osztrák kancellár Vlagyimir Putyinnal, aki az uniós fővárosok közül éppen Bécsbe látogatott először a márciusi újraválasztása után. Sőt az orosz elnök – a nemzetközi közvéleményben sokakat meghökkentő módon – augusztusban Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén is tiszteletét tette Stájerországban.

A Nyugat és Moszkva manapság inkább borús kapcsolatrendszerében a kőkemény gazdasági, elsősorban energiaipari érdekekkel aládúcolt osztrák–orosz viszony kivételnek számított – legalábbis mostanáig. Az Ausztriában múlt héten lefülelt, állítólag a 90-es évektől kezdve az oroszoknak kémkedett, szombatra virradóra pedig őrizetbe vett nyugalmazott osztrák ezredes ügye a lehető legrosszabbkor jött a két országnak. Bécs és Moszkva verbális ütésváltásra kényszerült: mindkét érintett nagykövetet kölcsönösen bekérették a külügyminisztériumba, lemondták Kneissl decemberre tervezett moszkvai útját, az osztrák főkülügyér és orosz kollégája, Szergej Lavrov pedig a beszámolók szerint kemény hangú telefonbeszélgetést bonyolított le szombaton.

Ebben Lavrov kifogásolta és elfogadhatatlannak nevezte a „megafondiplomáciát”, vagyis azt, hogy Moszkva szerint az osztrákok megalapozatlan információkat kürtölnek szét a világban, Kneissl pedig visszautasította ezt, mondván: Bécs álláspontja világos tényekre épül. – Ez a kémügy a belügyekbe való elfogadhatatlan beavatkozást jelent. Az ügy tisztázásában az orosz fél teljes együttműködésére számítunk – tette hozzá Kneissl, aki formailag ugyan pártfüggetlen tagja a Kurz-kormánynak, de az oroszbarát Osztrák Szabadságpárthoz közelállónak tartják. Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerint a kémkedés elfogadhatatlan, de szerinte nem kell dramatizálni az ügyet.

Ausztria nagykövete, távozóban az orosz külügyből Fotó: MTI/EPA – Jurij Kocsetkov

A hetvenéves, nyugalmazott salzburgi ezredes tevékenységéről – amelyért összesen állítólag 300 ezer eurót (csaknem százmillió forintot) kapott
– az osztrákok német forrásból értesültek a bécsi Der Standard szerint. A főtiszt többek között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrá­cióról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított bizalmas informá­ciókat titkos csatornákon keresztül az orosz hírszerzésnek – írta a Kronen Zeitung osztrák lap. De miért olyan érdekes a Bundesheer, Ausztria pár tízezer fős, a NATO szövetségi rendszerén kívül eső hadserege a világ egyik vezető katonai hatalmának?

– Az oroszok porszívóként gyűjtenek össze mindent, amit csak tudnak – magyarázta a Kleine Zeitungnak Florian Rehekampff osztrák titkosszolgálati szakértő, aki szerint egyetlen más országnak sincs annyi ügynöke Ausztriában, mint az oroszoknak. A katonai felső vezetésben lévők személyisége, így gyengéik vagy ideológiai beállítottságuk is érdekli őket. A Salzburger Nachrichten az osztrák főtiszt környezetére hivatkozva azt írta, az ezredes NATO-szemináriumokat is látogatott, és az ezeken részt vevőkről is információkat gyűjthetett, például az italfogyasztási szokásaikról. Szeptemberben a szintén a NATO-n kívüli Svájc és Oroszország közötti diplomáciai válságtól volt hangos a svájci sajtó is – ugyancsak kémügyek miatt.

A berni orosz nagykövetet háromszor is bekérették a svájci külügybe, és egy elemzés szerint minden negyedik orosz diplomata ügynök.