Mindent elárul Angela Merkelről és Európa állapotáról, hogy a német kancellár lényegében semmitmondó beszédet tartott az Európai Parlamentben. Pedig miután felszabadult a belpolitikai nyomás alól nagyívű víziót is felvázolhatott volna.

Angela Merkel német kancellár az Európai Parlamentben (EP) november 13-án elmondott beszédében határozott lépéseket ígérhetett volna a következő három évre, amíg — a dolgok jelenlegi állása szerint — Németország vezetője marad. Ehelyett azt láthattuk, amit az elmúlt 15 évben megszokhattunk: az óvatos, a kis lépésekkel haladó Merkelt — kezdi elemzését Leonind Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

Miközben hazájában arra készül, hogy decemberben átadja pártja, a konzervatív CDU vezetői posztját utódának, az EP-ben felvázolhatta volna az Európa jövőjével kapcsolatos vízióját, egy olyan elképzelést, amely Emmanuel Macron francia államfő 2017 szeptemberében a Sobonne-on elmondott tervének párja lehetett volna. Ehelyett nem hogy átfogó víziója nem volt, de még világos válaszokat sem adott Macron javaslataira az eurózóna költségvetésével, a közös európai hadsereg felállításával, az európai bevándorlási hivatallal vagy az Európai Bizottság létszámának szűkítésével kapcsolatban.

Csalóka szalagcímek

Az újságok és az internetes portálok azt emelték ki beszédéből, hogy támogatja Macron ötletét az európai hadsereg felállításával kapcsolatban. Fontosabb volt azonban az, ahogy fogalmazott. Azt mondta: ezt kellene tennünk. Mármint dolgoznunk kellene azon az elképzelésen, hogy egy napon létrehozzuk az európai hadsereget. Ez nem több, mint amit elődje, Helmut Kohl mondott negyed évszázaddal ezelőtt. Merkel nem állt ki Macron elképzelése mellett, miszerint a következő évtized elejére fel kellene állítani egy európai gyors reagálású erőt. Csak annyit mondott: tetszik neki a közös haderő ötlete, amely illeszkedne a NATO-ba.

Egyedül francia kollégája eurózónás reformjaival kapcsolatban tett egy konkrét megjegyzést: a korlátozott közös költségvetéssel, a stabilizációs mechanizmussal (az IMF európai utánzatával) és bankunió további erősítésével kapcsolatban érezhető előrelépés várható decemberben. Bershidsky szerint ez szép, de ezekkel a sikerekkel aligha lehet majd fellelkesíteni az uniós szavazókat a jövő májusi európai parlamenti választás előtt.

Európa lelke

Angela Merkel szerint Európa lelke a tolerancia, ám nem nevezte meg azokat az intoleráns rezsimeket, például a Magyarországon vagy Lengyelországban regnáló hatalmat, amelyek ezt megsértik. Hangsúlyozta a felelős költségvetési gazdálkodás fontosságát, de nem szólt az erre fittyet hányó olasz kormányról. Úgy tűnt, mintha azt akarná hangsúlyozni, hogy az EU egyik alapelve a be nem avatkozás a tagállamok belügyeibe, miközben európai bürokraták, törvényhozók és politikusok nem tesznek lakatot a szájukra, ha a szabadságjogok védelméről van szó.

Nem az volt a gond, hogy a kancellár asszony fáradt vagy motiválatlan lett volna — folytatja a Bloomberg publicistája. Láthatóan jó esett neki, amikor megtapsolták és harciasan reagált bírálóira akik számon kérték rajta azt a gesztusát, amellyel 2015 nyarán megnyitotta Németország kapuit a szíriai menekültek előtt, bátorítva ezzel a többi bevándorlót is. Szerinte tiszteletre méltó gesztust tett és enyhítette a Magyarországra és Ausztriára nehezedő elviselhetetlen nyomást. Az 500 millió lakosú EU-ban szerinte több érkező is otthonra találhatna az akkori egymilliónál.

Ne ártsatok egymásnak!

Pontosan tudta tehát, mit tesz, miért azt mondja, amit mond, miért úgy reagál, ahogy válaszolt vitapartnereinek. A sok éven át megkötött számtalan kompromisszum, az egymást követő válságkezelések iszapbirkózásai után nem akarta hirtelen a küldetéses vezető szerepét játszani. Ha mondanivalóját egy tőmondatban akarnák összefoglalni, akkor azt üzente Európai országainak: «Ne ártsatok egymásnak!»

Merkel megértette milyen törékeny, laza az a kapcsolat, amely összefűzi az európai államokat. Nem sokan vannak, akik hozzá hasonlóan eljutottak volna erre a következtetésre. Ugyanakkor ha ezt választási manifesztumnak tekintjük, akkor aligha elég ütős üzenet ahhoz, hogy összeterelje és megerősítse a mérsékelt, Európa-párti szavazókat a jövő évi EP-választáson — véli a Bloomberg cikkírója.

Ennél többet kell ígérnie azoknak, akik az európai integráció erősítése mellett állnak. Ugyanakkor kétségbeejtő, hogy még egy olyan egyedülálló tekintéllyel és befolyással bíró politikus, mint ő sem tud ennél ütősebbel előállni a széttöredezett európai politikai porondon.