Moszkva nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok valóban kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF) – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki hétfőn a védelmi minisztérium vezetőségével vitatta meg a kérdést.

“Javaslom megvitatni, milyen lépéseket tegyünk, ha az Egyesült Államok kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból” – mondta Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen. Az orosz elnök kijelentette: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül. “Újfent hangsúlyozom, ebben a kulcskérdésben készek vagyunk a párbeszédre amerikai partnereinkkel, s reméljük, hogy teljes felelősséggel viselkednek” – mondta az államfő. Putyin emlékeztetett, hogy amikor Washington egyoldalúan felmondta az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződést, Oroszország nyíltan és tisztességesen bejelentette, hogy kénytelen lesz válaszintézkedéseket hozni. “Így is lett” – tette hozzá –, “Oroszország mára hiperszonikus fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek áttörni minden rakétavédelmi rendszert”.

Az INF-szerződést harmincegy esztendeje Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok öt éve állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikus rakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij