Keserű ünnepről ír Erdély és Románia egyesülése egyoldalú kinyilvánításának a centenáriuma kapcsán az erdélyi magyar sajtó.

A Háromszék című napilap csütörtöki vezércikkében arról ír, hogy «néhány kétes értékű műemlék» és egy félkész óriáskatedrális felavatásán kívül Romániában kísérlet sem történt arra, hogy a centenáriumra valami maradandót építsenek.
Megállapítja: a történelmi régiók közötti autópálya-összeköttetés nem valósult meg,

és vonaton is csaknem annyi ideig tart az utazás az ország egyik végéből a másikba, mint száz évvel ezelőtt.

A Háromszék cikkírója szerint a román politika és a román társadalom megosztottabb, mint valaha. «Állandósult az állóháború az államelnök és a kormánykoalíció pártjai, legfontosabb politikusai között. (…) Az ellenzék és a kormánytöbbség közötti ellentétek olcsó szájkaratévá silányultak, kimerülnek a vagdalkozásban, épkézláb, előremutató ötlet már rég nem született.

És úgy tűnik, ebben a nagy viszályban mégis létezik egyetlen közös pont: a magyarellenesség»

– véli a Háromszék.

Hozzáteszi: «a nagy centenáriumi eufória múltat szépíteni elegendő, de jelent építeni, jövőt vizionálni nagyon kevés, és addig, amíg

az egyetlen összekötő kapocs az ellenünk, magyarok ellen irányuló gyűlölet, nincs is nagy remény, hogy százegyedik évében élhetőbb országgá válik Románia».

A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkében úgy értelmezte: «Száz évvel ezelőtt annyi történt, hogy a győztes hatalmak az önrendelkezés elvét paravánként használva, saját geopolitikai céljaikat szem előtt tartva átszabták Közép-Európa térképét, annak egy jelentős, történelmileg a nyugati kultúrkörhöz tartozó részét a balkáni-bizánci kultúrának engedve át».

A cikkíró szerint Románia az elmúlt száz év egyetlen sikereként azt könyvelheti el, hogy «a nemzetiségek elüldözésével, kiirtásával, asszimilálásával és eladásával

sikerült nagymértékben elrománosítania az amúgy etnikailag igencsak heterogén új országot».

Azt is hozzáteszi, hogy az erdélyi románok ugyanazt kapták jutalomként, amit a magyarok büntetésként:

«a Nagy-Románia alapvetően kizsigerelte, majd lelakta az 1918 után megszerzett területeket».

A Krónika szerint a jelenleginél konfliktusosabb, a történelmi régiók mentén megosztottabb és kilátástalanabb soha nem volt a románnemzetállam. «Úgyhogy nemcsak nekünk nincs mit ünnepelnünk, hanem igazából a románoknak sem» – állapítja meg a lap.

(MTI)