Bár Petro Porosenko elnök váltig fogadkozott, hogy a gyakorlatban a hadiállapot nem korlátozza majd a polgárok jogait, a valóságban az intézkedés bevezetése ugyancsak rányomja a bélyegét a mindennapokra. Persze ezzel is csak úgy vagyunk, ahogyan minden egyébbel Ukrajnában: van, aki pórul jár, s akad, aki a háborús fenyegetésből is hasznot tud húzni.

Így például a Központi Választási Bizottság (CVK) már november 29-én emlékeztetett, hogy a hadiállapot bevezetése miatt Ukrajna 10 érintett megyéjében tilos helyhatósági választásokat tartani az egyesült területi közösségekben. A hírről beszámoló Ukrajinszka Pravda szerint a CVK rámutatott, a választásokat tiltja A hadiállapot jogi szabályozásáról című törvény. Megrendezésükre a hadiállapot végét, azaz december 26-át, vagy esetleges korábbi feloldását követően kerülhet sor, tették hozzá. A CVK részéről ugyanakkor jelezték, a jövőre való tekintettel nem ártana, ha a jogalkotók a jelenleginél részletesebben szabályoznák, mi a törvényes eljárás a mostanihoz hasonló helyzetben. Úgy tűnik, a politikusok mellett a hivatalnokok sem gondoltak a hadiállapot bevezetésének minden lehetséges következményére.

Alig néhány órával később, szerdán este történt Odesszában – ahol szintén bevezették a hadiállapotot –, hogy mintegy 30 álarcos férfi rátámadt Anatolij Hricenkóra, a Hromagyanszka pozicija (Polgári Álláspont) párt vezetőjére és párttársaira.

„Sportos külsejű emberek egy csoportja kezdetben elállta Hricenko útját, majd a politikust kísérő híveire támadt. Néhányat közülük a »tyituskák« megvertek, így az egyik férfinak felhasadt a szemöldöke” – áll a párt jelentésében.

Hricenko utóbb egyértelműen Petro Porosenko hivatalban lévő elnököt tette felelőssé az incidensért.

„Vétettem pártunk tagjai ellen, makacsul elleneztem a professzionális védelmet a hivatalos kampány kezdete előtt. Nem tartottam etikusnak elhatárolódni a népemtől” – írta Hricenko, aki a támadásról készült videofelvételt is közzétette.

„De el kell ismerni: a becsületes emberek milliói között állatok is akadnak. Könyörtelenek, lelketlenek, edzettek, idomítottak. A korábbi provokációkat – melyek minden régióban azonos típusúak voltak – a végrehajtók lanyhán, a Központnak küldendő jelentés kedvéért hajtották végre. Itt viszont, Odesszában vastagon áthágták a törvényt és az emberség határát” – tette hozzá.

„Hát ez a te mozgósításod, Petro Olekszijovics? Nem fáradtál bele más kezével csalánba nyúlni?” – fakadt ki Hricenko.

A felmérések szerint Hricenko egyike a jövő márciusban esedékes elnökválasztás öt legnépszerűbb jelöltjének. Bár nem tartozik a végső győzelemre is esélyesnek tartott jelöltek közé, Porosenko mindenképpen személyes kudarcként könyvelheti el, hogy nem sikerült garantálnia egyik vetélytársa biztonságát.

Ráadásul – hadiállapot ide vagy oda – a beszámolókból ítélve az odesszai rendőrség nem állt a helyzet magaslatán. A sajtó mindenekelőtt azt rótta fel a rend őreinek, hogy bár saját jelentésük szerint az utcán járőröző rendőrök vetettek véget az incidensnek, senkit nem állítottak elő a rendbontók közül. Furcsa mód a rendőrség tétlensége még Jurij Lucenko főügyésznek is feltűnt, aki a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint telefonon adott hangot az eset miatt érzett felháborodásának.

Talán a nyilvánosság fokozott figyelmének tudhatjuk be, hogy alig néhány nappal később maga Arszen Avakov belügyminiszter tudatta: a támadás öt gyanúsítottját letartóztatták, s további 12 személy ellen indulhat eljárás. Egyébként a támadók váltig tagadták, hogy politikai oka lett volna a támadásnak, tettüket Hricenko közelebbről meg nem nevezett korrupciós kapcsolataival indokolták.

Ezen a ponton akár fátylat is boríthatnánk az Odesszában történtekre, ám az UNIAN jóvoltából egy érdekes adalékkal szolgálhatunk az esethez. A hírügynökség által felelevenített események ugyancsak november 28-án, tehát éppen a Hricenko elleni támadás napján játszódtak le, a sors iróniájából éppen az idő tájt, amikor a megye kormányzója sajtótájékoztatóján arról értekezett, hogy a hadiállapot bevezetése miatt semmilyen módon nem tervezik korlátozni a polgárok alkotmányos jogait. Ekkor történt tehát, hogy a rendőrség visszaszorította a város egyik üdülőövezetében zajló beruházás ellen tiltakozó civil aktivistákat, utat nyitva ezáltal a beruházó munkagépeinek az építési területre. A tiltakozók elbeszélése szerint a rendőrök eljárásukat azzal indokolták, hogy hadiállapot idején tilos elzárni az utakat és gyülekezni…

(ntk)