Az elmúlt napokban rég látott aktivitás, valóságos diplomáciai nagyüzem jellemezte az ukrán–magyar kapcsolatokat. Előbb november 26-án Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látogatott Kijevbe, majd november 28-án, szerdán a két ország közötti konzuli konzultációk helyszíne volt az ukrán főváros. Arról azonban még szó sincs, hogy egymás nyakába borulnának a felek.

Magyar Levente az MTI tudósítása szerint megbeszéléseket folytatott Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettessel, Volodimir Kisztyion miniszterelnök-helyettessel, Viktor Dovhany infrastrukturális miniszterhelyettessel, valamint Szlavomir Novakkal, az Ukravtodor állami útfenntartó vállalat igazgatójával.

„Több olyan közös projekt is tárgyalás alatt áll, amelyek közelebb hozhatják majd az ukránokat a magyarokhoz, illetve a két országot egymáshoz” – mondta Magyar Levente. A részleteket ismertetve kiemelte, hogy a WizzAir légitársaság közvetlen légi járatot készül indítani Lemberg (Lviv) és Budapest között. Fontosnak nevezte a beregszászi elkerülő út megépítését és a Beregszász–Munkács közötti út felújítását is, amire 50 millió eurót ajánlott fel a magyar kormány. Szó esett ezenkívül a Munkács és Budapest közötti vasúti járatok elindításáról, a meglévő határátkelőhelyek felújításáról és új határátkelők megnyitásáról.

A két ország külügyminiszterei még októberben, Luxemburg­ban állapodtak meg arról, hogy Magyarország és Ukrajna konkrét és átfogó konzultációkat fog folytatni a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről. Az első konzultációra a külügyminisztériumok konzuli főosztályainak vezetői szintjén került sor múlt szerdán.

A tanácskozásról meglehetősen szűkszavúan beszámoló ukrán külügyminisztériumi közlemény úgy fogalmaz, hogy a megbeszélés logikus folytatása volt a november 26-i ukrán–magyar politikai konzultációnak. Az ukrán fél szerint a szerdai konzultációk egyik központi kérdése „Ukrajna és Magyarország együttműködési mechanizmusainak kialakítása volt a hontalanság és többes állampolgárság eseteinek elkerülésére”. A találkozón mindjárt át is adtak a magyar küldöttségnek egy megállapodástervezetet a felek együttműködésének kialakításáról „a hontalanság és többes állampolgárság eseteinek megelőzésére”. Andrij Zajac ukrán külügyi államtitkár hangsúlyozta, a feleknek a politikairól jogi síkra kell terelniük ezt a kérdést. Ne magát hibáztassa az olvasó, ha nem érti, mire gondolhatott az ukrán diplomata.

Tudjuk jól, hogy a két ország közötti viszony a magyar oktatást hátrányosan érintő új ukrán oktatási törvény múlt évi elfogadása után idén szeptemberben azért romlott tovább, mert nyilvánosságra került egy, a beregszászi magyar konzulátuson rejtett kamerával készült felvétel, amelyen látható, amint többen magyar állampolgársági esküt tesznek. Ukrajna előbb azon háborodott fel, hogy Magyarország „útleveleket osztogat” Ukrajnában, majd miután nyilvánvalóvá vált, hogy ebben nincs semmi törvénysértő, hiszen az ukrán jogszabályok nem tiltják a kettős állampolgárságot, arra helyezték át a hangsúlyt, hogy a felvétel szerint a magyar konzul az eskütétel után emlékeztette a jelenlévőket, nem célszerű említeni az ukrán hatóságok előtt a magyar állampolgárságot, pontosabban a magyar útlevelet. Az eset miatt Kijev és Budapest kölcsönösen kiutasított az országból egy-egy konzuli munkatársat, de ezen a ponton a külügyminisztereknek szerencsére sikerült megállapodniuk arról, hogy megpróbálják rendezni a két ország viszonyát.

A fentiek ismeretében viszont, illetve tudván, hogy Budapest álláspontja változatlan a magyar állampolgárság megadása tekintetében, legalábbis kétséges, hogy a két ország viszonyának javulásához egy olyan szerződéstervezeten át vezetne az út, amelyben Magyarország vállalja, hogy közreműködik a kettős állampolgárság „megelőzésében”. Az is valószínűtlen, hogy az ukrán külügyi államtitkár szavai, melyek szerint politikairól jogi síkra szándékoznak terelni a kérdést, többek lennének jól hangzó frázisnál, miközben nyilvánvaló, hogy Kijevben már csak a belpolitikai helyzet miatt sem készek hivatalossá tenni a többes állampolgárságot.

A világhálót böngészve utalásokat találunk arra, hogy Ukrajna a korábbi években néhány volt szovjet köztársasággal – Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Grúziával – kötött már a Magyarországnak ajánlotthoz vélhetően hasonló megállapodást. Ugyanakkor e szerződések feltételezhetően igen eltérő hátterűek, és a tartalmuk is jelentősen különbözhet. Grúzia törvényei például egyértelműen tiltják a kettős állampolgárságot, így nem kizárt, hogy Tbiliszi kezdeményezhette Kijevnél a kettős állampolgárság tiltását.

Valószínűsíthető az is, hogy mint mindig, a Kijevben átadott megállapodástervezet egyelőre ismeretlen szövegének esetében is a részletekben fog megbújni az ördög, s kulcsfontosságú lesz, hogy miként rendelkezik majd a dokumentum a kettős ukrán–magyar állampolgárságról. Mindenesetre az a körülmény, hogy Ukrajna Magyarország vonatkozásában egy olyan megállapodástervezettel állt elő, amelyet ez idáig kizárólag posztszovjet államok esetében alkalmazott (miközben polgárai az ukrán mellett nagy számban rendelkeznek román, izraeli, osztrák, brit, amerikai stb. állampolgársággal), arra utalhat, hogy Kijev valójában nem megállapodni akar, hanem a tárgyalókészség látszatát kívánja kelteni.

Utóbb ismertté vált, hogy a múlt heti kijevi tárgyalásokon részt vett Mikola Baltazsi, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekben megbízott nagykövete, akit a határon átnyúló együttműködés biztosává neveztek ki a napokban. Sem a tisztviselő hatásköréről, sem céljairól nem közöltek részleteket. Korábbi hírek szerint a biztos feladatának szánnák egyebek mellett a határon túli ukrán diaszpóra gondozását is. Annyi mindazonáltal valószínűsíthető, hogy míg Grezsa István miniszteri biztosnak, aki magyar részről hasonló feladatkört lát el, konkrét költségvetési források állnak rendelkezésére az általa felügyelt konkrét projektek megvalósítására, Baltazsi zsebe egyelőre üres. Reméljük, Kijevben nem pusztán azért neveztek ki egy csinovnyikot, hogy ellenőrizze Grezsát, illetve „segítsen” neki elkölteni a magyar és uniós pénzeket.

Akárhogyan is, már e héten folytatódnak az ukrán–magyar megbeszélések és választ kaphatunk kérdéseinkre, hiszen a hírek szerint Baltazsit Budapestre várják, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Milánóban találkozik Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel.

(zzz)