Összehasonlították az életszínvonalat, már Románia is lehagy minket. Így elég távolinak tűnik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma.

Magyarországon az egy főre jutó tényleg fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél

– derül ki az Eurostat összesítéséből. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemreméltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt.

Az unióban a leggazdagabbak a luxemburgi polgárok, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Magyarul: ahhoz, hogy Orbán Viktor legújabb álma megvalósuljon, és 2030-ra Magyarország az EU 5 legjobb állama kerüljön, csaknem dupláznia kellene a gazdaságnak.

Nem sokkal jobb a kép akkor sem, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük. Ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék. Ha ezen a listán akarnánk bekerülni a legjobb öt közé, megint csak duplázni kellene, a dánok, az osztrákok és a hollandok esetében is 127-128 százaléka az uniós átlagnak az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP.

(hvg.hu)