Ukrajnában a hadiállapot időtartamára kijelölt idő fele már letelt. Ez idő alatt gyakran hallhattunk az ukrán elnök szájából lánglelkű szavakat az Oroszországgal megvívandó háborúról. Az egész médiatérség tele van russzofób témákkal. Egyes nyugati szakértői cégek pedig már célozgattak arra, hogy Oroszország esetleg vegyi diverziót követ el Ukrajna ellen. (1)

Mindezekből kiindulva, a «SEA» szociológiai intézet szakértői 6 olyan témát vetettek föl, amelyeken modellezni lehetne egyes, Porosenkó csapata által netán megvalósítandó forgatókönyveket:

  1. Terrorcselekmények elkövetése az országon belül, polgári és katonai célpontok ellen
  2. A „Majdan” egyes vezető politikusainak likvidálása
  3. Ukrán területek átadása a Donbassz két népköztársaságának, fiktív támadás e területekről
  4. Katonai provokáció az orosz határnál – a Krímnél –, hadüzenet
  5. Katonai provokáció a Dnyeszter-mellék határán (2)
  6. Vallási kérdés

Az ügynökség szakértőinek előrejelzései szerint éppenséggel a „Majdan” által vezető ukrán politikusok közé emelkedett személyek vannak leginkább veszélyeztetve. Annak érdekében, hogy fokozni lehessen az oroszellenes közhangulatot a sajtó által uralt médiatérségben, továbbá hogy aktualizálni lehessen a hadiállapot témáját – pontosan ők azok, akiket áldozati bárányokként oda lehet lökni. Az erről készített egyik elemző cikk azt hozza fel példának, hogy miként „semlegesítették” Julia Timosenkót, Pjotr Alekszejevics legfőbb vetélytársát. (3)

És nem feltétlenül kell majd, hogy ezekre a provokációkra a hadiállapot idején kerüljön sor. Ellenkezőleg, jobb ezeket a provokációkat már a választási hadjárat idején elkövetni. Akkor ugyanis Porosenkó azt mondhatja majd, hogy egy ilyen időszakban – amikor köröskörül az ellenség, amelyik beavatkozik az ukrajnai választásokba – választásokat tartani egyszerűen lehetetlen. A hadiállapot idején az ellenség csöndben, rettegve húzta meg magát – most viszont felütötték a fejüket. Ezekben a forgatókönyvekben sok olyan pont is van, amelyeket együtt is, és külön-külön is meg lehet valósítani. Százával lehet modellezni a legkülönbözőbb forgatókönyveket. És minden Porosenkó polittechnológusainak „kifinomultságától” függ majd.

Egy dolog azonban világos: Porosenkó nem fogja csak úgy, egyszerűen átadni a hatalmat. Számára ez nem egyszerűen a politikai „halállal” lenne egyen értelmű – de egyenes út vezetne onnan ahhoz, hogy elveszítse vagyonát, sőt netán még a személyes szabadságát is. Ő tisztában van a „nagy játszmák szabályaival”: ha már nincs rád szükség, minden kudarcért téged tesznek majd felelőssé, és bűnbakot csinálnak belőled.

Megjegyzések:

(1) A donyecki hírszerzésnek ezzel pontosan ellentétes értesülései vannak: a junta szervez valamilyen provokációt (hogy a néphadseregre háríthassa át a felelősséget): vagy Gorlovka környékén, egy, az ukránok által megszállt vegyiüzemet ér „támadás” (a provokáció megszervezésére már érkeztek is brit szakértők). Vagy Mariupol egy olyan kohászati üzemével történik ugyanez, ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak. (Ennek valószínűségét növeli, hogy a jelek szerint az ellenség a dél fronton készül támadni: előretörni az orosz határig, és ott elfoglalni (kulcsfontosságú) településeket.

Hogy Kijev e téren semmitől sem riad vissza, annak legtragikusabb példája volt az ukránok által akkor már hét hónapja megszállt Mariupol egyik, a város keleti részén lévő lakótelepére kilőtt, „Grád” típusú sorozatvető rakétákkal történt támadás, 2015. január 24-én. A provokációnak 15 ember esett áldozatul, és rengeteg volt a sebesült. (A videóból egyben láthatjuk: milyen pusztító csapást mérhetnek egy békés lakótelepre, ilyen rakétákkal.)

A tömeggyilkossággal azonban felsültek: helyi lakosok, ugyanis, észrevették, hogy – noha a néphadsereg a várostól keletre állomásozott, a rakéták északnyugat – tehát az ukrán állások, az ukrán hátország felől érkeztek.

https://youtu.be/F58m7M5DyCE

(2) Dnyeszter-mellék (Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság, PMR) – a Dnyeszter bal partján, 1940-ig (Szovjet-) Ukrajnához tartó moldáv autonóm köztársaság területe. 1940-ben, a Besszarábiában létrejött Moldáv Szovjetköztársasághoz csatolták. A közel kétharmad részben szlávok (ukránok, oroszok) által lakott terület 1990–1991-ben elszakadt a Romániával újraegyesülni készülő Moldáviától. 1992-ben a kisinyovi rezsim megpróbálta katonai-rendőri erővel visszafoglalni, de kudarcot szenvedett. A Dnyeszter-melléken kezdettől fogva orosz csapatok (régi fegyvereket tároló raktárakat őrző katonaság, illetve – 1992 óta – orosz békefenntartók, összesen mintegy kétezer fő) tartózkodnak. A kijevi junta az ő megtámadásukkal is akarhatja provokálni Oroszországot.

(3) Az elnökjelöltek versenyét Julia Timosenkó vezeti. Az ő népszerűségi indexe sem éppen szárnyaló – 20 százalék körül van. De behozhatatlanul vezet a 6-7 százalékkal rendelkező Porosenkót, aki csak a harmadik (volt ő ötödik is).