Eddig mindenki csürhének nevezte az ellenzéki tüntetőket, lekicsinylő, megvető pillantásokkal nézte a javarészt munkásokból és diákokból álló tömeget, akiket olyan politikusok vezetnek, akik nyolc évig alig csináltak valamit. Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője azt írja, nem lehet mindent erőből.

Miközben Dániában azzal fenyegették a tüntető magyarokat, hogy kamionnal hajtanak közéjük, Bencsik Gábor elkezdett elmélkedni közösségi oldalán. A Krónika főszerkesztője azzal kezdi bejegyzését, hogy:

Próbálom megérteni, mi történik, próbálom megtanulni a leckét, amit most az ellenzék feladott. Igyekeznem kell, mert aki hamarabb érti meg a folyamatok lényegét, az lesz a nyertes. Aki nem tanul, megbukik. Mert ne áltassuk magunkat: az elmúlt napokban az ellenzék kemény leckét adott fel nekünk, kormánypártiaknak. Ez a lecke nagyjából így hangzik: mindent, erőből azért nem lehet.

Felvázolja Bencsik, hogy nagy felhatalmazással bír a kormány, ráadásul „minél durvábban támadják itthon és külföldön a kormányt, az annál erősebb, a támogatottsága annál nagyobb”, de sok ezer ember dühös.

A Fideszre dühös, a kormányra, személy szerint Orbán Viktorra. Azért dühös, mert úgy érzi, semmibe veszik, a kormány mindent erőből visz keresztül. Ennek nem kellene így lennie. Nem jó az országnak, és nem jó a kormánypártoknak sem. Ettől az ellenzéktől, ezektől az ellenzéki pártoktól nem kell tartanunk. De a düh életre hívhat valami komoly erőt is, amely, ha építeni nem is tud, rombolni igen. Az nem mentség, hogy az ellenzéki politikusok tökéletesen félreértik a helyzetet, és azt hiszik, attól fúj a szél, hogy forog a szélmalom lapátja. A szél ugyanis valóban fúj. Olyan erős szél, amilyen nagyon régen nem fújt már. Fel van adva a lecke. Vizsgáznunk kell belőle.