A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére ítélte hivatalos személy elleni erőszakért azt a férfit, aki a Kossuth téri tüntetés után rátámadt a vele szemben intézkedő rendőrökre.

A rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítás miatt létrejött tüntetéssorozat vasárnapi napján, azaz december 16-án kora este a terhelt ittas állapotban vett részt a Parlament előtti demonstráción.

A kivezényelt rendőröknek feltűnt zavart és agresszív magatartása, ezért intézkedés alá akarták vonni. A terhelt az együttműködést megtagadta, a rendőröket obszcén szavakkal sértegette, majd a Bajcsy-Zsilinszky út felé megpróbálta elhagyni a teret. A rendőrök követték, majd amikor körbevették,

jobb kezével a jobb oldalán álló rendőr felé ütött, míg bal karjával megütötte, majd átkarolta és lefelé kezdte nyomni a bal oldalán álló rendőr fejét, nyakát.

A rendőrök elleni támadásnak azok határozott fellépése vetett véget, a támadó kezeit hátrabilincselték, majd őt előállították. A bíróság elé állításkor a terhelt beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Így a bíróság nem vizsgálta a bűncselekményt és annak körülményeit, csak a büntetésről döntött.

Perbeszédében az ügyész súlyosító körülményként jelölte meg, hogy a férfi többszörösen büntetett előéletű, ittas volt, valamint azt, hogy kirívóan agresszíven viselkedett. Enyhítő körülményként beismerő vallomását említette, amellyel az eljárás gyors lefolytatását támogatta. Az ügyész felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására és a bűnügyi költségek megtérítésére tett indítványt.

A védelem enyhítő körülményként említette, hogy a terhelt egy felfokozott hangulatú demonstráción vett részt, igen izgatott volt. Szerette volna elhagyni a helyszínt és eleinte nem tudta felmérni, hogy rendőri intézkedés alatt áll. Letartóztatását követően mindig együttműködő volt és megbánást tanúsított, így a védő a legenyhébb büntetés kiszabását kérte.

A bíróság a vádlottat egy év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, aminek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, emellett kötelezte a bűnügyi költségek megtérítésére.

Az enyhe ítéletet a vádlott elsősorban annak köszönheti, hogy beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, valamint őszinte megbánást tanúsított.

A hivatalos személy elleni erőszak büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, mivel a jogalkotó fokozottan kívánja védeni a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személyeket. A bíróság jelezte, hogy ha a vádlott a bíróság elé állítás során más magatartást tanúsít, a súlyosító körülményekre tekintettel letöltendő szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhetett volna.

A végzést az ügyészség és a védelem is tudomásul vette, így az jogerős.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János