http://www.origo.hu/itthon/20181218-elore-megtervezett-ellenzeki-tuntetessorozat.html

Bordács Bálint2018.12.18.

Az ellenzéki média és politikusaik napok óta azt kommunikálják, hogy spontán módon vonultak az utcára az emberek. Ahogy a szerdai, első megmozdulás óta teltek-múltak a napok, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szó sincs erről. Hét egyértelmű pontot hozunk arra, hogy előre megtervezett volt az egész ellenzéki tüntetéssorozat.

Szerda óta többször is utcára vonultak az ellenzéki szimpatizánsok, amit a baloldali politikusok és a hozzájuk köthető médiumok úgy állítottak be, hogy mindez teljesen spontán módon történt. «Megkezdődtek a spontán tüntetések!» — hangoztatja a balliberális propagandagyár egyik legmarkánsabb képviselője, útbaigazítva olvasóikat, mit is kell gondolni az elmúlt napok történéseiről. Ebből a narratívából az rajzolódik ki, hogy komoly társadalmi felháborodás következtében létrejött egy alulról jövő kezdeményezés, ami komoly tömegeket vonzott az utcákra a kormány ellen. Ahogy teltek-múltak a napok, egyre világosabbá vált, hogy a demonstrációsorozat a legkevésbé sem volt alulról szerveződő, arról nem is beszélve, hogy a folyamatoknak köze sem volt a spontaneitáshoz.

1. Április után komoly erők dolgoztak az ellenzék egységesítésén

Ahhoz, hogy érthetővé váljon a folyamat, vissza kell nyúlni egészen április előttig. Régóta húzódó dilemma az ellenzéki pártoknál, hogy egymással együttműködve, vagy külön-külön politizáljanak. Ez azért lehet egyáltalán kérdés, mert az ideológiai palettán kifejezetten távol állnak egymástól (legalábbis papíron), így például egy Jobbik-Demokratikus Koalíció összjáték elég érdekesen festene a választópolgároknál. A kérdés súlyát mutatja, hogy már a parlamenti választást megelőzően is komoly feszültséget okozott több ellenzéki pártban is a probléma: az LMP már a választást megelőzően két táborra szakadt emiatt, a Jobbikban pedig egyre nagyobb teret nyertek az összefogás-pártiak, konfliktust generálva a szervezetben. Az ellenzék végül nem koordinálta a jelöltállítást az egyéni körzetekben éppen az ideológiai különbségekre és az együttműködés életképtelenségére hivatkozva, aminek — nem feltétlenül ennek köszönhetően — súlyos vereség lett a vége. Mivel ez már a harmadik vesztes parlamenti választás volt a sorban, egyre több szereplő azt a következtetést vonta le, hogy

egységesíteni kell az ellenzéket, csak így lehet némi esély a magabiztos kormánypártokkal szemben. 

A történteknek ez az olvasata gyakorlatilag mindegyik ellenzéki pártban teret nyert, amik komoly politikai mozgolódásokkal járt. Az LMP-ből éppen a leghangosabb összefogáspárti politikusok szorultak ki, így Hadházy Ákos és Szél Bernadett korábbi társelnökök kilépett a pártból, és függetlenként folytatták. A Jobbikban viszont nem a különutasság mellett döntöttek a küldöttek, amikor a májusi tisztújításon a Vona Gábor által támogatott Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton mellett tették le a voksukat. A választás után már a Demokratikus Koalíció sem határolódott el annyira élesen a többi ellenzéki párttól való együttműködéstől, beleértve a korábban ellenségnek számító Jobbikot is.

Ellenzéki politikusok egy asztalnál Forrás: Facebook

2. Fekete-Győr András és Szél Bernadett Amerikában tanult a vesztes választások után

A választás utáni ellenzéki mozgolódások egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb mozzanata kevésbé ismert a nyilvánosság előtt, pedig — mint utólag kiderült — alapjaiban határozta meg a mostani demonstrációk dinamikáját, és szokatlan módszereit. Az áprilisi választás után két partvonalra szorult politikus, nevezetesen Szél Bernadett és Fekete-Győr András Momentum-elnök az amerikai kormány ösztöndíjával az Egyesült Államokba utazott tanulni ősszel. Előbbi október 7-26. között, utóbbi pedig szeptember 17-től október 5-ig tanulhatott a tengerentúlon, így nem egy időben vettek részt a képzéseken, ennek ellenére közös kép is készült róluk. Mindketten úgy kommentálták sikeres pályázatukat, hogy az külföldön megszerzett tudást Magyarország javára akarják fordítani. Fekete-Győr megfogalmazásában ez a következőképpen hangzott: «az Amerikai Egyesült Államok ma még az egyetlen szuperhatalom, amelynek jó megoldásait vizsgálni kell, a rosszakból tanulni kell. Az így megszerezhető tudást pedig haza kell hozni, hogy Magyarország és Európa javára fordítsuk.»

Az amerikai útnak azért van jelentősége, mert hozzájuk köthetőek a magyar tüntetéskultúrától eddig ismeretlen eleminek a behozatala. 

A Momentum elnöke vezető politikusként füstgránáttal dobálta meg a rendőröket, az LMP volt képviselője pedig országgyűlési képviselőtől szokatlan módon folyamatosan hergeli az ellenzéki szimpatizánsokat, heves gesztikulálásokkal, ordibálással, a rendőrök elleni erőszakos megnyilvánulásokkal («Mit csinál maga vadállat» – ordibált a rendőröknek). Fekete-Győrtől és a Soros György pénzelte pártjától eddig sem álltak távol az ehhez hasonló módszerek:

a Momentum elnöke társaival együtt betört az Origo szerkesztőségébe, és kommunista tempóban számon kérték kollégánkon, hogy milyen cikkeket jelentet meg. 

Az M1 tegnap esti híradójában pedig az volt látható, ahogy Szél a köztelevízió épületében azzal fenyegette meg a biztonsági szolgálat tagjait, hogyha nem engedik beolvasni követeléseiket, akkor a kint lévő pár száz ember betörhet.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, és Szél Bernadett, az LMP extárselnöke az Egyesült Államokban.

Forrás: Facebook

A demonstrációsorozatban, és annak elfajulásában komoly szerepe van a két politikusnak. Azonban ehhez társak is kellettek.

3. A hazai Soros-hálózat ideje korán mozgósításba kezdett

Nemcsak a Soros-hálózat politikusai készítették elő a terepet, hanem az amerikai bevándorláspárti üzletember egyetemi hátországa is ideje korán elkezdte a mozgósítást az agresszív utcai megmozdulásokra. A Tűzfalcsoport Blog nevű oknyomozó portál egy olyan bejegyzést szúrt ki, amiből erősen erre lehetett következtetni. Ugyanis az ÁJK Közéleti Kör Facebook-csoportban az egyik hallgató közzétett egy posztot, amelyben

felhívta diáktársai figyelmét egy új, „egyetemeken átívelő bázisdemokratikus alapú szerveződésre», amely a „diákok és egyetemek érdekvédelmével foglalkozna». 

A pontos részletek megbeszélését december 2-ára tűzték ki, a dátum azért fontos, mert hat nappal később már a baloldali Új Egyenlőség hasábjain coming outoltak. A szervezet

  • neve: Hallgatói Szakszervezet,
  • alapítója: Nagy Klára, aki a Corvinus Társadalomelméleti Kollégiumában kapott «marxista kiképzést,
  • megalakulásukra pedig november 24-én a Soros egyeteméért megtartott tüntetés után került sor.

December 8-án már a Soros-féle Város Mindenkié csoporttal vonultak, pár nappal később pedig felszólalhattak a jelenlegi tüntetéssorozat első napján. Tehát

Sorosék a budapesti demonstrációkat megelőzően villámgyorsan létrehoztak egy hallgatói csoportot, akik aktív szerepet vállaltak az ellenzéki szimpatizánsok motiválásában, rávilágítva arra, hogy komoly készülődés ment a háttérben.

Sorosék ifiszervezete pár nappal a budapesti tüntetések előtt megalakult. Az ökölbe szorított kézfejet kölcsönözték logójukhoz, ami már ismerős lehet az Arab Tavaszból és a Soros által szervezett grúz forradalomból. Forrás: Facebook