Szerkesztő: Pallagi Marianna Közélet

Habár Ukrajna szereti „magyar kérdésként” beállítani az ukrán oktatási, valamint a készülő új nyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályokat, egyre gyakrabban emelik fel hangjukat más nemzeti kisebbségek képviselői is az országban történő jogszűkítő folyamatok ellen.

Ukrán–román kormányközi bizottság tárgyalt a kisebbségi jogok biztosításáról december 10-11-én Bukarestben, ahol ezúttal sem hazudtolta meg magát az ukrán nagyérdemű. A bizottság célja, hogy megteremtse a megfelelő szociális, gazdasági és egyéb feltételeket az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez az ukrajnai románok és a romániai ukránok számára.

A két ország nyilatkozatait figyelemmel kísérve olyan érzése támadhat az olvasónak, hogy a képviselők nem ugyanazon az egyeztetésen vettek részt.
Az ukrán fél értékelése szerint konstruktív eszmecserét folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, s az ukrán nyelven működő, Tarasz Sevcsenko nevét viselő romániai líceum funkcionálásának kérdésével kapcsolatban is pozitív előrehaladások történtek.

Az ukrán oldal kihangsúlyozta továbbá a nemzeti kisebbségek társadalmi és politikai integrációjának fontosságát, melynek elengedhetetlen eszköze az adott ország államnyelvének elsajátítása.

A romániai beszámolók már korántsem az ukrán fél csillámbevonatú, elégedett értékelését tükrözték, és erősen kritizálták az ülés végeredményét. Constantin Codreanu, a Románia határain kívül élő románokat képviselő bizottság vezetője parlamenti beszámolójában elmondta, hogy a kormányközi bizottság ülésén szerettek volna aláírni egy olyan egyezményt, amely egyértelmű intézkedéseket tartalmaz a kisebbségek védelmét illetően felvetődött problémákra. Az ukrán fél elutasította a romániai partnerek európai normákhoz igazodó javaslatait, így a dokumentumot végül nem írták alá. Codreanu szerint az ukrán fél szeretné megakadályozni, hogy Románia ösztöndíjat juttasson az Ukrajnában román nyelven tanulók számára.

A politikus szerint ez a lépés is jól mutatja, hogy Ukrajna politikája ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, valamint a Velencei Bizottság rendelkezéseinek, melyek a kisebbségek anyanyelven történő oktatását irányozzák elő.

A román politikus szerint Ukrajna beteg állam, amely hiába lett független, nem tudta levetkezni magáról a Szovjetunió hagyományait, az országban nemzeti egoizmus van és a románok teljes asszimilációja a cél.