https://news-front.info/2018/12/25/vengriya-ukraina-perspektivy-dialoga-otsutstvuyut/?fbclid=IwAR0fX1WJulJg56qSm1Rur4X2VLHCkYo8PJnL-wlaEJAyZ8RikDEAt4i8hOs

  1. december 25.

November 30-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozott a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról. „Magyarországnak ukránbarát, Ukrajnának viszont magyarellenes kormánya van” – mondta a magyar miniszterelnök

Orbán szavaiból az nem derül ki, hogy mit ért ezen: éppenséggel Ukrajna támogatását-e a Kercsi-szoros térsége helyzetének kiélezésében – vagy pedig általában Ukrajna támogatását-e, annak Oroszországgal való konfliktusában.

Korábban Budapesten kétszer is nyilatkoztak a Kercsi-szorosban történt incidensről – ám egyszer sem tettek említést Oroszországról. Amellett azt is kijelentették, hogy a helyzet tisztázatlan: a budapesti kormánynak nincs teljes képe a történtekről.

Itt látni kell: az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió részéről nagy nyomás nehezedik Magyarországra. November 15-én Orbán Viktor azt mondta: Magyarország számára nem tűnik lehetségesnek megállapodni Ukrajna mostani politikai vezetésével. Amellett a miniszterelnök rámutatott: Ukrajna olyan ország, amelynek „a belátható jövőn belül nincsenek kilátásai arra, hogy beléphessen a NATO-ba, vagy az Európai Unióba.”

Orbán Viktor az utóbbi években igen kemény külpolitikai irányvonalat követ. Kiváltképpen vonatkozik ez a határon túl élő magyar kisebbségek jogaira. 2014-ben – amikor Ukrajnában fasiszták kerültek hatalomra – a helyzet rendkívül kiéleződött. Ukrajnának egy egész térsége magyarok által lakott. És ez a lakosság azonmód kezdte a saját bőrén érezni az országban bekövetkezett változásokat.

Elkezdődtek a szélsőséges nacionalisták akciói, a fáklyás menetek, a magyar anyanyelvi oktatással kapcsolatban elrendelt korlátozások. Valódi pogromok is kezdetüket vették: a közéleti személyiségek, a régió magyar vezetői ellen intézett támadások. Felgyújtották a KMDSZ székházát. Az Ungvár Pravoszláv rakpartján álló székházat a 2018. február 27-re virradó éjszaka gyújtották fel. Ez volt a székház elleni második gyújtogatási kísérlet.

OrbánViktor nem egyszer megjegyezte, hogy a Kárpátalján (Ugorszka Rusz) területén élő etnikai magyarok és ruszinok rendkívüli megaláztatásoknak és korlátozásoknak vannak kitéve a regnáló ukrajnai hatalom részéről. Ez a hatalom szó szerint kilopja a szemét az e területen élő magyar lakosságnak, és igyekszik megfélemlíteni a magyar kisebbséget. Magyarország (ezért), élve ezzel a jogával, blokkolta Ukrajna belépését a NATO-ba és az Unióba.

Miután Kijev nem volt hajlandó változtatni oktatási törvényén, egyszersmind pedig új nyelvtörvényt fogadott el, Budapest és Kijev kapcsolatai jelentősen romlottak. Ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hivatalosan is kijelentette, miután Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Így a magyar miniszter úgy minősítette, hogy Kijev a magyar kisebbség ellen cselekszik.

Szijjártó hozzátette: az új ukrán nyelvtörvény „megfosztja a nemzeti közösségeket azoktól a jogaiktól, hogy a kultúra területén, a tömegtájékoztatási eszközökben, az önkormányzat területén, és az oktatásban használhassák anyanyelvüket”. Mint mondta: ilyen körülmények között Budapest nem hagyhatja jóvá a NATO-Ukrajna Tanács, külügyminiszteri szintű, tanácskozásának megrendezését.

A föntebb elmondottak fényében nyilvánvalóvá válik, hogy a mostani – a Soros György szervezetei által kiprovokált és finanszírozott magyarországi tiltakozó akciók összefüggenek a Kárpátaljával kapcsolatos magyar állásponttal is. A budapesti tiltakozó akciók tetőfokán a budapesti amerikai nagykövet – célzás formájában – figyelmeztetette Magyarországot: normalizálnia kell kapcsolatait Ukrajnával. A helyzet ugyanis az, hogy Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan országa, amely engesztelhetetlen álláspontra helyezkedik Ukrajnával kapcsolatban. Az adott helyzetben tökéletesen meg lehet érteni Orbán Viktort: neki kötelessége a magyarok érdekeit védelmezni a világ bármely pontján. Míg teljességgel érthetetlen Ukrajna álláspontja, amely rendkívül agresszív mind az Ukrajnában élő magyar kisebbséggel, mind pedig – általában véve, a nemzetközi porondon – Magyarországgal szemben. Minden jel szerint az új kijevi „vezetés” – bizonyos Washingtonból kapott garanciák nyomán – végérvényesen azt hámozta ki a maga számára, hogy előtte immár nem léteznek semmiféle fékek és ellensúlyok.

Tanaj Csolhanov – a „News Front” számára