Noha az elmúlt években – főként a devizahiteles válság miatt – folyamatosan nőtt a kilakoltatások száma.

A többség rokonoknál, barátoknál vagy bérlet lakásban húzta meg magát, de persze akadtak olyanok is, akik nem tudtak hová menni, ilyen esetekben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak nincsenek erre vonatkozó statisztikái, Schadl György, a szervezet elnöke korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről. A 24.hu megkeresése nyomán kiderült az is, hogy a szociális ügyekért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma sem vezet statisztikát arról, hány családot szakít szét a kilakoltatás.

Ehhez képest év elején a fideszes parlamenti többség leszavazott egy javaslatot, ami tiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A tervezetet a Város Mindenkié csoport dolgozta ki, és az LMP meg a Párbeszéd képviselői nyújtották be a parlament elé. A Város Mindenkié decemberben újabb javaslattal kereste meg az Emmit a témában.

A 24.hu-nak azt mondták a minisztériumban, hogy a megyei kormányszerveknek lehetnek adataik arról, hány kiskorút szakíthattak el a családjától kilakoltatás miatt, és a lap kérdéseire minden megyei szerv válaszolt is, a budapesti azonban nem, pedig a legtöbb kilakoltatás a fővárosban történik. Az összesített adatok szerint az elmúlt két évben 8 kiskorút emeltek így ki a családjából, köztük négyet idén.

Cikk- és címlapkép: MTI/EPA/Andy Rain

(24.hu)