Vlagyimir Putyin orosz államfőt 2018 márciusában választották újra, s mivel az orosz alkotmány értelmében egy személy csak két egymást követő elnöki ciklust vihet végig, ez a dolgok jelenlegi állása szerint azt jelenti, hogy a hatéves periódus 2024-es lejárta után távoznia kell az ország éléről. Vagy mégsem?

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament elnöke arról beszélt, hogy megváltoztathatják az alkotmányt, amivel tápot adott azoknak a spekulációknak, amelyek szerint az ország vezetése azt fontolgatja, hogy második elnöki ciklusának lejárta után is hatalmon kellene tartani Vlagyimir Putyin államfőt — adta hírül a Moscow Times. Az alkotmány értelmében ugyanis egy személy csak két egymást követő elnöki ciklusban lehet az ország első embere, és Putyint 2018 márciusában már újraválasztották erre a posztra.

Hasonló helyzet már előfordult: Putyinnak két akkor még négyéves elnöki ciklus után 2008-ban le kellett volna köszönnie az ország éléről, ehelyett azonban helyet cserélt miniszterelnökével, Dmitrij Medvegyevvel. Egy kormányfői periódus után 2012-ben lett újra államfő, immáron hat évre, majd 2018 márciusában újabb hat évre, 2024-ig választották meg. Miniszterelnöksége alatt a valóságos hatalom vele együtt átszállt erre a pozícióra, majd 2012 után visszaállt az elnöki rendszer.

Keveri a kártyákat

Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke, az országot irányító Egységes Oroszország párt egyik vezetője megjegyzései egy a Kremlben Putyinnal lezajlott beszélgetése emlékeztetőjében jelentek meg a kormány honlapján. Az általános tartalmú mondatokban természetesen nem említi az utódlás kérdését, ugyanakkor Gleb Pavlovszkij politikai elemző, a kormány korábbi tanácsadója szerint a hatalom átmentéséről van szó és Putyin keveri a lapokat a hátterében. A politikai játszmát kétértelmű célzásokkal indítják el.

A nyilvánosságra hozott szöveg szerint Vologyin arról beszélt, hogy a társadalmat foglalkoztatják bizonyos kérdések az alkotmánnyal kapcsolatban. Most érkezett el a megfelelő idő arra, hogy ezekre választ adjanak anélkül, hogy aláásnák az alaptörvény alapjait. A törvények, beleértve ebbe az alkotmányt is, nem érinthetetlen dogmák és figyelembe kell venni, hogy az alaptörvényt 2,5 évtizeddel ezelőtt fogadták el.

Viharos idők

Akkoriban nehéz időket éltünk — folytatta gondolatai kifejtését az elnöknek Vologyin. Az ország az összeomlás határán állt, az állam nem tudta teljesíteni szociális kötelezettségeit az állampolgárokkal szemben, az emberek elvesztették a bizalmukat a hatóságokban — utalt a Szovjetunió összeomlását követő káoszra. Ezt követően azt javasolta, hogy alkotmányjogászok és más jogi szakértők bevonásával vizsgálják meg, hogy az alkotmányos normák mennyiben felelnek meg azoknak az alapelveknek, amelyekre annak idején épültek, illetve miként tükrözik az ország azóta elért fejlődését.

A hivatalos emlékeztetőből nem derül ki, hogy Putyin mit felelt ezekre a felvetésekre, ám a Kreml szorosan ellenőrzése alatt tartja a politikai rendszer minden elemét, ezért bármikor képes az akarata szerint megváltoztatni az alkotmány. Dmitrij Peszkov, az államfő szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a feljegyzésben szereplő javaslatra még nem született hivatalos válasz.

Nyilvános nem, de…

Putyin újraválasztása után azt mondta, hogy nem tervez alkotmányos reformot. Arra a kérdésre, miszerint egy ciklus kihagyása után 2030-ban visszatérne-e az államfői posztra, azt felelte:

Csak nem gondolják, hogy 100 éves koromig maradni akarok?

Az államfő 2018-ban 66 éves volt. Ugyanakkor a spekulációk kitartóan folytatódnak, például azért, mert Putyin év végi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az alaptörvény nem kőbe vésett jogi konstrukció, hanem egy élő fejlődő szabályrendszer. A módosításáról társadalmi egyeztetés után lehet szó.

A spekulációk alapja elsősorban az, hogy nincs a színen olyan politikus, aki átvehetné Putyin helyét Oroszország élén. Az az általános vélemény, hogy nincs olyan személy, aki a helyére lépve garantálhatná az általa kiépített rendszer további működését — mondja Valerij Szolovej politológus. A környezetében lévők közül senki sem lenne képes olyan «lelki kapcsolatot» kialakítani a néppel, amilyet neki sikerült. Ezért a legjobb megoldás az lehet, hogy az alkotmány módosítása nyomán Putyin marad a döntéshozatal centrumában.

Elemzők szerint az egyik megoldás az lehetne, hogy létrehoznak egy tanácsadó testületet — nevezzük államtanácsnak — az elnök mellett, amely Putyin vezetésével gyakorolná a legfelsőbb hatalmat az országban. Az államfő valaki más lenne, befolyásának legtöbb elemét elvesztené — mondja Szolovej. Más lehetőségek is szóba jöhetnek — teszi hozzá -, egy dolog biztos: az alkotmánymódosítás folyamatát 2020-ban el kellene kezdeni.