Szíriát barbár erőszak öntötte el, az arab tavasz jeges téllé változott – mondta a Damaszkuszból érkező Mario Zenari bíboros. A katolikus egyház szíriai nunciusa budapesti előadásában beszélt a szír gyermekek szenvedéseiről, illetve a magyar kormány által is támogatott kórházak fontosságáról. Tudósításunk.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadáson jelen volt Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, prímás, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Ternyák Csaba egri érsek, valamint Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök is.

Az eseményt Fodor György rektorhelyettes nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az elmúlt években az egyetem legalább tizenöt alkalommal adhatott lehetőséget a közel-keleti egyházi vezetőknek, hogy tanúságot tegyenek az üldözött keresztények sorsáról.  Fodor György szerint megtisztelő az egyetem számára, hogy közvetíthette a keresztények helyzetét.

Beituna beitukom, azaz: a mi házunk a ti házatok – zárta köszöntőjét a rektorhelyettes.

Nem a mi feladatunk igazságot tenni, a mi feladatunk a segítségnyújtás

Orbán Balázs felidézte, hogy korábban mélyebben foglalkozott a migráció kérdésével, ami ma Európa egyik, ha nem a legnagyobb problémája. Végigjárva a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és a Szubszahara térségek konfliktusos területeit, az államtitkár arra a következtetésre jutott, hogy amikor nagyhatalmak állampolgárai eljutnak egy válságrégiókba, ott egyfajta birodalmi igazságszolgáltatás tudatában akarják megoldani a konfliktusokat.

Ez általában több problémát okoz, mint amennyit megold – mondta Orbán Balázs.

Az államtitkár szerint a magyar politika ezzel szöges ellentétben áll. Magyarország, mint egy kis ország, nem képes és nem is tudja egyedül megoldani a helyi problémákat.

Ezzel szemben, amikor a magyarok elkezdték körbejárni a válságtérségeket, megállapodtunk abba, hogy nekünk nem tisztünk igazságot szolgáltatni, konfliktusokat feloldani, gyarló emberként nincs jogunk igazságot szolgáltatni.

Orbán Balázs államtitkár szerint ugyanakkor a magyarok felismerték, hogy a térségben vannak barátaink, nekik pedig nem geopolitikai érdekek miatt kell segíteni, hanem mert ők a testvéreink és emberi értelemben vett szövetségeseink. Mint mondta,

az elmúlt három évben a magyar gazdasági és politikai elit felismerte ezt a természetes együvé tartozást azokkal a népekkel, akik a Közel-Keleten és a Szubszaharai térségben keresztényként élnek és szükséget szenvednek, jóval nagyobb szükséget, mint mi.

Saját filozófiánk mentén az üldözöttekért

Azbej Tristan méltatta a Szíriából érkező Mario Zenari bíboros alázatos szolgálatát és misszióját, amit tett és tesz mind a mai napig a szír népért.

Zenari bíboros többször is felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, kérve, vizsgálják ki az erőszakos cselekmények hátterét és derítsék ki az igazságot a lakosság ellen bevetett kémiai fegyverek használatáról. Okkal ostorozta a nemzetközi közösséget, hogy nem tudják megállítani az eseményeket és elbuknak.

Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár szerint korunk gazdasági és humanitárius válsága, ami összefügg a migrációval, egy nagy kihívás, amivel nemzedékünknek szembe kell néznie. Úgy látja, a magyar kormánnyal ellentétben a nyugati vezetők nem a helyes választ adták a problémára.

A nyugati kormányok a migrációt kezdték el támogatni. Meghívták azokat az embereket, akiknek a szülőföldjükön van a helye és ott kellene boldogulniuk, hogy jöjjenek oda, ahol más emberek élnek történelmileg és nincs garantálva, hogy a közös, békés együttélés megoldható. Magyarország erre más választ adott – mondta.

Az államtitkár szerint a magyar kormány politikája a helyben maradást, annak támogatását preferálja. A magyar kormány ezért hozta létre a keresztényüldözéssel foglalkozó államtitkárságot és indította útjára a Magyarország Segít, vagyis a Hungary Helps programot. Szerinte ez erkölcsi kötelességünk, mivel elsősorban keresztény nemzet vagyunk, és a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás.

A magyar filozófia az, hogy ne a bajt hozzuk Európába, hanem a segítséget vigyük oda, ahol a baj van – mondta Azbej Tristan.

Megérteni az érthetetlent

Az előadásának megkezdése előtt Mario Zenari bíboros megrendítő fotósorozatot vetített a szíriai nép szenvedéséről. Éhező és megsebesült gyermekek, lerombolt házak, menekülttáborba zsúfolt emberek képei tárultak a közönség elé.

A bíboros 2008 óta teljesít szolgálatot Szíriában, azon a földön, ahonnan a kereszténység elterjedt a világ felé. Antiókhiában hívtak először minket keresztényeknek – emlékeztetett, majd arról beszélt, hogy nyolc évvel ezelőtt teljesen váratlanul a barbár erőszak áradata öntötte el az országot, Szíria földi pokollá változott.

Ami a várokozások szerint az arab tavasz lett volna, nagyon gyorsan egy jeges téllé alakult.

Zenari bíboros António Guterres ENSZ-főtitkár szavait idézte, aki úgy fogalmazott: Szíriában kollektív tekintetünk előtt történt az emberiség teljes lerombolása. Megjegyezte, az UNICEF is erős bírálattal illette a nemzetközi közösségeket, amiért hagyták, hogy gyerekeket mészároljanak le.

Ezt a konfliktust gyakran a gyermekek tömegmészárlásának írom le. Sok nő vált özvegyé és még több gyerek árvává. Ők fizették meg a legnagyobb árat – mondta.

Zenari bíboros konkrét adatokkal támasztotta alá a szíriai válság humanitárius katasztrófájának mértékét.

A számok magukért beszélnek: félmillió halott, másfél millió sebesült, a lakóházak 35 százaléka megrongálódott, a kórházak 54 százaléka, minden harmadik iskola megsemmisült vagy használhatatlanná vált, az emberek 70 százaléka mélyszegénységben él, 60 százalékuk munkanélküli.

Mario Zenari bíboros szerint a pápától kapott piros pileólusa – amit az előadáson levett és a pódiumra tett –  a szíriai áldozatok vérét jelképezi. Szerinte Szíria olyan lett, mint az irgalmas szamaritánus történetében a félholtra vert ember.

A sok kis Péter, Mohamed, Rita, Fatima vérére, vagyis a sok kis keresztény és muszlim gyermek vérére, az ártatlanok vérére emlékeztet ez bíborosi sapkám.

A  főpásztor szerint a háború mindenkit érintett, ugyanakkor a leginkább fenyegetett csoportok a kisebbségek. A dzsihadisták és az Iszlám Állam megjelenésével súlyosbodott a helyzet. Az országban sok pap meghalt, két ortodox metropolitát és három papot elraboltak, azóta sincs hír róluk. A korábban

vallásszabadságáról híres országban üldözöttek lettek a keresztények.

Mario Zenari bíboros felhívta a figyelmet a szíriai keresztények történelmi fogyatkozására. A második világháború után még az ország lakosságának harminc százaléka volt keresztény, a háború előtt már csak 5-6 százalék. Egyrészt a folyamatos kivándorlás, másrészt a muszlimokénál sokkal alacsonyabb születési ráta miatt fogyatkoznak rohamosan Jézus Krisztus követői. A háború nyolc éve után a keresztények aránya két százalékra csökkent.

 Az apostoli keresztény egyházak halálra vannak ítélve, nem a templomrombolások miatt, hanem mert a fiatal képzett férfiak elmennek és a lányok nem találnak maguknak keresztény férjet. A kivándorló szír, melkita és örmény keresztények pedig Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európában a latin rítusú egyházakhoz kapcsolódnak, a második, harmadik generáció már teljesen elveszíti a kapcsolatát eredeti egyházával.

Nyitott kórházak a rászorulókért

Az est végén  Giampaolo Silvestri a szíriai Open Hospitals (Nyitott Kórházak) programot ismertette.

A kórházak olyanoknak biztosítanak orvosi ellátást, akik egyébként képtelenek lennének megfizetni a gyógyítással járó költségeket. Az AVSI Alapítvány főtitkára kihangsúlyozta, hogy a programot a magyar kormány idén félmilliárd forinttal támogatja.

A tavalyi évben 68 millió eurós költségvetéssel munkálkodó szervezet 1972-ben alakult és 31 országban van jelen.

Szíriában a programot Mario Zenari bíboros indította el, miután a háború következményeként az ország egészségügyi ellátórendszerének fele megsemmisült, a három katolikus kórház kapacitása pedig nem volt elégséges. A két damaszkuszi és egy aleppói, szerzetesnővérek által működtetett kórház fejlesztéseken esett át, hogy bennük a szegények ingyenes ellátáshoz jussanak.

A másfél éve működő projekt keretében ötvenezer betegnek tudtak segíteni. A projekt szíriai költségvetése az idén már 16 millió euróra emelkedett, amiből kilenc millió adomány. A magyar kormány az első olyan köztestület, amely támogatásáról biztosította az Open Hospitals szíriai projektjét. A Magyarország által felajánlott több mint másfél millió eurós támogatás 4500 szíriai ellátását tudja majd biztosítani.

Kassab Adonis

“A keresztényeket segíteni azt jelenti, hogy a társadalmat segíted”- Mario Zenari az S4C-nek