http://novekedes.hu/egyre-bonyolultabb-a-helyzet-a-kercsi-szorosban/?fbclid=IwAR0qQXSCB1vQMJEBEdAWmMwg1_nG-rCfS6leR0obJ_GUgJsqr2zfG4wnpK0

  1. január 29.

Nem csitulnak a Kercsi-szoros körüli ukrán-orosz vita hullámai. Legutóbb néhány napja szólította föl Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos Oroszországot, hogy egy harmadik, azaz semleges országnak adja ki gyógykezelésre az általa fogva tartott ukrán haditengerészeket. Egyik fél sem akar engedni, mert a Krím-félsziget végleges elvesztésétől tartanak.

A biztos azokra a haditengerészekre utalt, akik megsérültek a tavaly novemberi fekete-tengeri incidensben, amikor az orosz parti őrség megtámadta hajóikat, a legénységet pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén.

Denyiszova az európai uniós tagállamokat is megkereste, diplomáciai képviseleteiken keresztül szólítsák fel az orosz vezetést, hogy a Kreml tartsa magát a nemzetközi humanitárius jog normáihoz. Követelésének lényege, hogy a hadifoglyokat az oroszok egy harmadik (semleges) országnak adják át, ahol megfelelő színvonalú orvosi ellátásban részesülhetnek. Hangsúlyozta: sem ő, sem a tengerészek ügyvédei mostanáig nem kaptak orvosi zárójelentésekkel alátámasztott hivatalos információt arról, hogy a börtönkórházban ápolt három haditengerész pontosan milyen sérüléseket szenvedett, milyen kezelésben részesült, és jelenleg milyen állapotban van.

Az egyik tengerész, Vaszil Szorok ügyvédjétől – aki kedden személyesen találkozott védencével – azt a tájékoztatást kapta az ombudsman, hogy a tengerész sürgős orvosi segítségre szorul, mert a sérült kezének állapota nem javul. Ráadásul nem hivatalos csatornákon keresztül a tengerészek ügyvédei úgy értesültek, a sérülteket hamarosan át akarják szállítani a börtönkórházból a fogdába, ahol viszont nincs meg a feltétele a gyógykezelésük folyatásának – írta az emberi jogi biztos.

A történet előzménye, hogy 2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A támadás következtében hat ukrán tengerész sebesült meg, közülük három szorult kórházi ápolásra.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A szorosban történtek a Trend FM rádióban Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója és Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője beszélgetésén is szóba került.

A műsorban elhangzott, hogy az azovi tengeren fellobbant konfliktus lényege a Krími-félszigetben és annak földrajzi helyzetében keresendő: a félsziget szárazföldi összekötése Ukrajnában található, a félsziget mintegy kettéválasztja Ukrajna tengerparti területeit. Amíg a félsziget ukrán fennhatóság alatt volt, addig ezzel nem is volt gond, de a Krím 2014-es orosz megszállása óta ebben a térségben is egyre érett a komolyabb összecsapás lehetősége. 2018. szeptember 16-án az amerikai Stratfor hírügynökség írt arról, hogy Ukrajna és Oroszország közötti következő konfliktus hullám éppen az Azovi-tenger térségében várható, és 2018. októberében az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az ügyben.

Az Azovi-tenger felé nagyon szűk helyen, mindössze 4-15 kilométeres Kercsi-szoroson keresztül lehet átjutni. Az Azovi-tengeren találhatóak olyan fontos ukrán nehézipari városok, mint Mariupol vagy Bergyanszk, amelyek exportjának a több, mint kétharmada éppen tengeri úton valósul meg. A szűk szoros hajózásáról Ukrajna és Oroszország 2003-ban állapodott meg, mintegy közös beltengernek tekintve azt: a 2003-as szerződés értelmében mind Ukrajna, mind Oroszország hajói akadálytalanul, közösen használhatták a Kercsi-szorost, egy harmadik országnak pedig engedélyt kellett kérnie hozzá.

A helyzet éppen Krím orosz bekebelezésével változott meg: innentől kezdve Moszkva a Kercsi-szorost saját területének tekinti, és a rajta való áthaladást engedélyhez köti. A 2003-ban kötött szerződés ugyanakkor nem került hatályon kívülre, ugyanúgy érvényes mindkét fél számára, erre hivatkozik Ukrajna is.

A történethez hozzátartozik, hogy Moszkva Krím megszállása után kezdte építeni az Oroszországot Krímmel összekötő tengeri hidat, a Kercsi hidat, vagy más nevén “Krími hidat”, amely a Kercsi-szoroson keresztül húzódik, és idén év elején készült el. A híd megépülése komoly hatással volt az ukrán gazdaságra: ukrán diverziótól tartva az oroszok nagyobb erőket csoportosítottak át a híd környékére, és az Azovi-tengeren áthaladó ukrán hajóknak komoly átvizsgálásokra és megnövekedett áthaladási idővel kell számolniuk. A híd emellett túl alacsony lett ahhoz, hogy áthaladjanak rajta panamax típusú szállítóhajók. Az Azovi-tengeren lévő Bergyanszk és Mariupol fontos ukrán nehézipari városok, forgalmuk jelentős része tengeren keresztül bonyolódik. A híd megépülése így erőteljesen érintette az export forgalmukat: Mariupol tengeri exportja 27 százalékkal csökkent 2017-ben 2015-höz képest, Bergyánszké pedig 47 százalékkal. Olyan benyomás alakulhat ki, mintha Moszkva szándékosan akarná megfojtani az Azovi-tengeren lévő ukrán városok gazdaságát.

Mindkét fél elvi kérdést csinált az ügyből: amennyiben Ukrajna a Moszkva által megkövetelt, hivatalos folyamat szerint járna el, akkor azzal de facto elismerné, hogy a Krím-félsziget orosz terület, amit nyilván nem fogja megtenni. De ugyanez igaz az orosz oldalon is: ha Kreml enged Ukrajnának, és lemond a határellenőrzési szabályairól, azzal megkérdőjelezné Krím hovatartozását.

A november 25-ei eszkaláció után az ukrán államfő, Pjotr Porosenko hadiállapotot hirdetett az ország 10 megyéjében 30 napos időtartalommal. Eredetileg a teljes országban akarta bevezetni és 60 napra, de ehhez az ukrán parlament nem járult hozzá, mivel az intézkedés a 2019. március 31-én tartott elnökválasztást is érintette volna. Mindkét fél – Kremlben és Kijevben is – provokációval vádolták meg a másikat. Mind Putyin, mind Porosenko az összetűzést a saját politikai érdekei szerint próbálta felhasználni: Porosenko a saját szavazói mellett a nemzetközi partnereit emlékeztette újra Krímre és az orosz agresszióra, Vlagyimir Putyin pedig az orosz lakosság felé tudta garantálni, hogy Moszkva akár háborús konfliktus árán is kiáll a megszerzett krími területeiért, és az ukrán vezetők “felelőtlenségére” hívta fel a figyelmet.