A munkatörvénykönyvének az éves túlórakeretet 400 óra emelő, rabszolgatörvényként emlegetett módosításától nem vár semmilyen változást Csaba László közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea/London tagja. Szerinte a piac csak megüzente, hogy a cégek pártján áll, amivel folytatódhat a kormány néppárton belüli libikókázása. A magyar gazdaságról is sötét képet festett a Magyar Hangnak adott interjújában.

Azt gondolom, hogy ezzel [a rabszolgatörvénnyel] a kormány azt üzente a befektetőknek, a multinacionális vállalkozásoknak, hogy eddig is a ti pártotokon álltunk, és ezután is a ti pártotokon fogunk állni — nyilatkozta a lapnak a közgazdász, szerinte látni kell, hogy valójában a 40 órás heti munkaidőt már sok területen felváltotta egy hosszabb időkeret. Úgy látja, hogy a törvénymódosításnak egyetlen célja volt: a kormány a vállalatokat kiszolgálva jelzi a nyugati politikusoknak, hogy a külföldi cégeket nem bántják. Márpedig Csaba László szerint ez a legfontosabb az olyan politikusoknak, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztja.

Csaba azt is elmondta a lapnak, hogy belpolitikailag a kérdés nem mozgat meg akkora tömeget, hogy attól a kormánynak valódi félnivalója legyen. A multik pedig meg is értették az üzenetet — vélekedett a lapnak.

Nem látja viszont fényesen a magyar gazdaság jövőbeni kilátásait: az előző években Csaba szerint minden segítette a növekedést, lévén esett az olaj ára, ami segítette a termelést, valamint mindenhol maradt a laza monetáris politika. Utóbbi viszont már elkezdett változni: az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed már megkezdte szigorítását és kamatemelési ciklusát, az Európai Központi Bank is hamarosan meglépi ezt,  amitől nem tudja függetleníteni magát a magyar jegybank és az ország sem.

«Az egyszeri felhajtóerők kimerültek, ezért lassulásra kell számítani. Ezt erősíti, hogy gyenge a magyar versenyképesség: az eddigi egyetlen előnyünket, a bérversenyképességet elinflálta az évek óta tartó béremelkedés» — magyarázta a közgazdász az interjúban. Szerinte az is komoly probléma, hogy megszűnt már az a versenyelőny is, amely korábban kiemelte Magyarországot a régióban: vagyis, hogy a többi vetélytárs gyengébb. «Legfeljebb abban tűnünk ki a V4 országai közül, hogy nálunk utalnak haza a legtöbbet a külföldön dolgozó magyarok. A számszerűsíthető mutatók egyikében sem állunk az élen: sem a működőtőkeáramlásban, sem a növekedésben, sem egyetlen más mutatóban» — tette hozzá a nyilatkozatában. Úgy látja emellett nem jelent versenyelőnyt sem az egész adórendszer, legfeljebb a társasági adó. Viszont a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya már hátrányt is jelent.

Hiányolja még Csaba László azt is, hogy kevés itthon a tudásintenzív termék, miközben a termelékenység nem javul, a jelenlegi beruházások pedig nem a növekedést emelik, hanem bizonyos ágazatok magyar kézben tartásával az ellátás biztonságát. Így ő úgy látja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter túl optimista, amikor 4-4,5 százalékos növekedést vár hosszútávon is.

Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, szerinte hatalmas változásra van szükség. «A felsőoktatás legalább részben a helyén van, léteznek magas szintű képzést adó műhelyek, ahol gondolkodni tanítják meg a hallgatókat» — fogalmazott a szakember, viszont úgy látja, hogy az akadémiai és a tudományos rendszer kormányzati átalakítása aggasztó. Szerinte a kutatási szabadságba nem kellene beleszólni, mert soha sem tudható, hogy hol hasznosulnak az eredmények.

«Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke — alapkutatóként — egy matematikai probléma megoldásaként olyan algoritmust alkotott, amelynek felhasználásával évekkel később az amerikai titkosszolgálatoknak sikerült megfejteniük az al-Kaida üzeneteinek titkosítását» — magyarázta meg állítását egy példával.

A lap megkérdezte, hogy szerinte az egyre több elemző által ígért válság valóban közelít-e, azt mondta, hogy a lassulás igen, de a válság nem.