Közvetve szerepet játszhat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és a Fidesz is abban, ha létrejön egy új, erős frakció az Európai Parlamentben — derül ki az esélylatolgatásokból. Ez a csoport a mérleg nyelvét játszhatja a parlament döntéshozatalában.

Az euroszkeptikus, nacionalista politikai erők az előrejelzések szerint megerősödnek a májusi európai parlamenti (EP)-választásokon, ám ezzel egyidejűleg egy új kezdeményezés is elindult a mérsékelt, centrista politikai pártok összeboronálására — derül ki a Financial Times (FT) összefoglalójából. A legújabb kezdeményezés élén a spanyol liberálisok menetelnek, akik nem titkolt célja az euroszkeptikus, radikális jobboldali előretörés ellensúlyozása.

Emmanuel Macron pártja, a 2016-ban általa alapított La République En Marche (LREM) is csatlakozhat ehhez új európai szintű centrista pártszövetséghez, ám legfeljebb a májusi európai parlamenti választások után — tudta meg az FT az 52 éves Luis Garicanótól, a spanyol liberális Ciudadanos párt EP-választási listavezetőjétől. A cél a csalódott baloldali és mérsékelt jobboldali politikai erők egy részének összeterelése. A politikus beszámolója szerint alapvetően már megállapodtak a LREM-mel, már csak az együttműködés részleteit kell tisztázni.

Közvélemény-kutatások

Még soha nem volt akkora a tétje EP-választásoknak, mint amekkora az idei szavazásnak lesz. A közvélemény-kutatások szerint a radikális jobboldali, euroszkeptikus pártok jelentősen meg fognak erősödni, miközben a jobbközép és a balközép pártcsalád elvesztheti többségét, amelynek birtokában az elmúlt 25 évben meghatározták a parlament döntéshozatalát. Ha azonban a jelenlegi liberális csoport (ALDE) centristává bővül, akkor a mérleg nyelveként a jelenleginél jelentősebb szerepet játszhat az EP-ben.

Macron pártja eddig csak annyit árult el választási kampánystratégiájából, hogy az ALDE-vel együtt «közös fronton» kívánja belevetni magát a politikai küzdelembe, ami nem sokat mond. Garicano — aki egyébként közgazdász professzor, a Chicagói Egyetemen PhD-zett és tanított a híres London School of Economicson is — felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális szó nem igazán cseng jól a francia politikai közéletben. Ezért lehetne finomítani ezt a stratégiát.

Orbán árnyéka

A mindössze négy éve alapított Ciudadanos az ALDE legtöbb képviselőt delegáló nemzeti pártja lehet — derül ki az Europe Electsből, amely egyesíti az EP-választásokkal kapcsolatban készülő országos közvélemény-kutatások eredményét. Ebből következően Garicano és pártja komoly hatást gyakorolhat a liberálisok stratégiájára. A politikus szerint pártja piacbarát észak-európai stílusú jóléti elemek felkarolásával, ami közel áll Macron pártjának felfogásához.

Az ALDE felturbózását célzó szövetség begyűjthet csalódott balközép politikai erőket, például Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök pártját. Emellett a mérsékelt jobboldalról is remélnek csatlakozókat — és itt kaphat közvetett szerepet az európai szintű párttérkép átrajzolásában Orbán Viktor, illetve a Fidesz. Sokan vannak az Európai Néppártban (EPP), akik kényelmetlenül érzik magukat Orbán Viktor pártjával egy pártcsaládban, és ezeket a kollégáinkat mindenképpen meg akarjuk szólítani — mondta az FT-nek Garicano.

Nehézségek

Az Europe Elects tanulsága szerint az ALDE és a LREM együtt 98 helyet szerezhet az Egyesült Királyság kilépése nyomán 705 fősre olvadó EP-ben. Ezzel a második helyen álló szocialisták és demokraták után következhetnek, akik 129 mandátumra számíthatnak. Az EPP-nek 177-et jósolnak. (Jelenlegi mandátumaik ebben a sorrendben: 67, 191 és 221.) Ahhoz azonban, hogy a spanyolok szép tervei teljesüljenek, le kell még gyűrni néhány komoly akadályt.

Meg kell például oldalni a visszafogottan Európa-barát német és holland liberális pártok, az FDP és a VVP és a francia LREM erőteljesebb Európa-pártiságának összehangolását. Garicano elismeri, hogy az FDP-től nem állnak távol az euroszkeptikus törekvések, amelyek élesen ütköznek Macron gondolkodásával. A közös európai betétbiztosítás bevezetése például az előbbinek elfogadhatatlan (mert úgy vélik, hogy valójában a németek pénzéből vállalnának garanciát minden európai bankbetét visszafizetésére egy összeghatárig), míg az utóbbi támogatja.

A spanyol politikus összességében úgy véli, hogy a «Több Európát!» szlogen alatt nem tudnak egyesülni ezek a politikai erők, ám a «Jobb Európát!» ellen talán egyiküknek sincs kifogása. Ez magában foglalhatna például egy olyan közös eurózónás költségvetés kialakítását, amely nem járna a tagországok befizetési kötelezettségeinek növelésével.