Az afgánközi párbeszéd folytatásáról, valamint a tálibok és az Egyesült Államok közötti tárgyalások támogatásáról állapodtak meg a szerdán lezárult kétnapos Afganisztán-konferencia részvevői.

A hivatalosan az oroszországi afgán diaszpóra által megszervezett és az orosz diplomácia által csak támogatott fórumon afgán politikai erők és mozgalmak vettek részt, köztük ellenzékiek is. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Oroszországban terrorszervezetnek minősített és betiltott radikális iszlamista tálib mozgalom mintegy tízfős küldöttséget küldött az egyeztetésre.

„Az első eredmény az, hogy megállapodtunk az afgánközi párbeszéd folytatásában. Ez kulcseleme az Egyesült Államok és a tálibok között Dohában zajló párbeszéd támogatásának” – jelentette ki újságíróknak Mohammed Haníf Atmar elnökjelölt, Asraf Gáni hivatalban lévő államfő volt nemzetbiztonsági tanácsadója.

„Emellett teljes mértékben támogatjuk az Egyesült Államok és a tálibok közötti tárgyalásokat” – tette hozzá.

Ser Mohammad Abbász Sztanikzai, a tálib delegáció vezetője sikeresnek nevezte a moszkvai találkozót és kijelentette, hogy számos pontban sikerült megállapodásra jutni. Kifejezte reményét, hogy „sikerül majd még nagyobb eredményeket elérni, megtalálni a megoldást és elérni, hogy béke legyen Afganisztánban”. Hamid Karzai volt elnök, az afgán politikai és társadalmi személyiségek küldöttségének feje szintén elégedettségének adott hangot a konferencia eredményeivel kapcsolatban.

A Tolo afgán hírtelevízió a részvevőkre hivatkozva azt közölte, hogy a részvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elfogadhatatlannak minősítették az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozást. Egyúttal leszögezték: Afganisztán kezeskedik azért, hogy a területét ne használhassák fel bármely más ország ellen. A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a párbeszédet a válság lezárása érdekében, és tárgyalásaik következő fordulóját Katarban rendezik majd meg.

Abban is megegyeztek, hogy az afganisztáni békemegállapodás megkötését követően reformokat hajtanak majd végre a fegyveres erőknél és más intézményeknél. A moszkvai nyilatkozatban az összes érintett egyetértett az olyan alapelvekben, mint az iszlám tiszteletben tartása az élet minden területén, a minden afgán elvárásait kielégítő erős és központosított kormány tiszteletbe tartása.

Sztanikzai szerdán megismételte, hogy az amerikai erők afganisztáni kivonásának üteméről még nem született megállapodás.

„Ragaszkodunk hozzá, hogy az amerikai csapatok minél előbb távozzanak, és erről tárgyalunk az amerikai féllel” – hangoztatta.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében, 1979. december 25. és 1989. február 15. között harcoltak Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országban, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány harcban áll a tálibokkal. Utóbbiak elutasítják a tárgyalást az általuk az amerikaiak bábjának tartott hivatalos Kabullal.

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az amerikai katonai jelenlétet a Washington és a tálibok közötti, szerinte sikeres tárgyalások nyomán. Az afgán kormány részéről az az aggodalom fogalmazódott meg, hogy az amerikai és a szövetséges erők távozása nyomán a táliboknak nem lesz okuk rész venni a béketárgyalásokban.

Biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségét követően az Iszlám Állam terrorszervezet erőit Afganisztánba csoportosítja át, Közép-Ázsia államai és Oroszország biztonságát fenyegetve.

MTI