Diplomaták szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által javasolt nyilatkozat, amely sajnálatát fejezi ki Izrael azon döntése miatt, hogy megszünteti egy nemzetközi megfigyelő erő mandátumát Hebron városában, szerdán az Egyesült Államok közbelépésének köszönhetően elbukott.

Kuvait és Indonézia a nyilatkozat-tervezetet egy zárt ajtók mögötti tanácsülést követően terjesztette be. Az ülésen számos ország aggodalmát fejezte ki az izraeli lépés miatt.

Benjamin Netanjahu minisztereknök múlt héten jelentette be, hogy nem fogja megújítani az Ideiglenes Nemzetközi Jelenlét Hebronban (TIPH) megbízatását, elfogultsággal vádolva a csoportot.

Az AFP által megtekintett szövegben a Biztonsági Tanács kifejezte „sajnálatát” Izrael „egyoldalú döntése” miatt, valamint „higgadt és visszafogott” megközelítésre szólított Hebronban.

A nyilatkozat javaslat továbbá hangsúlyozta „a TIPH megbízatásának fontosságát és erőfeszítéseit, hogy egy rendkívül érzékeny területen és törékeny helyzetben elősegítse a nyugalmat, ami további romlással fenyeget, amint azt a fokozódó erőszakspirál is mutatja”.

A szöveg figyelmeztette Izraelt, hogy a nemzetközi jog értelmében köteles „megvédeni a palesztin polgári lakosságot Hebronban”, valamint Ciszjordánia többi részén.

Diplomaták elmondása szerint az Izrael mellett határozottan kiálló Egyesült Államok gyorsan közbelépett a javaslat megakadályozása érdekeben.

A Tanács nyilatkozatai egyhangú jóváhagyást igényelnek.

Mansour al-Otaibi kuvaiti nagykövet azt mondta, hogy a tanács megvitatja a lehetőségét egy ciszjordániai látogatásnak, hogy közelebbről megvizsgálja a szituációt.

A TIPH megbízatása hathavonta került megújításra.

A mandátumot január végén kellett volna megújítani, de Netanjahura a jobboldali politikusok és a hebroni zsidó közösség már hosszú ideje nyomást gyakorolt, hogy távolítsa el a csoportot a városból.

A miniszterelnök novemberben közölte, hogy felülvizsgálja a helyzetet, majd hétfőn bejelentette, Izrael nem fogja támogatni a 64 Olaszországból, Norvégiából, Svédországból, Svájcból és Törökországból való nemzetközi civil megfigyelő jelenlétét.

“Nem fogjuk engedni, hogy egy nemzetközi erő ellenünk intézkedjen,” írta Netanjahu Twitteren múlt héten.

A csoport 1994 óta működött, és az elmúlt 22 évben biztosította az 1997-es Hebron-megállapodás betartását.

Netanjahu és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, Jasszer Arafat aláírását követően a jegyzőkönyv két részre osztotta Ciszjordánia legnépesebb városát:

H1: a város 80 százalékát foglalja magában, és teljes palesztin ellenőrzés alatt áll.

H2: izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, ahol több száz zsidó él erősen őrzött körzetekben, 40 000 palesztinnal körülvéve, akiknek mozgása erősen korlátozott.

A megfigyelők elsősorban az izraeli katonai ellenőrzés alatt álló szakaszban működnek, jelentéseket készítenek a palesztinokkal szembeni  izraeli visszaélésekről, és őrjáratokat folytatnak a területen a palesztinok biztonságérzetének fenntartása érdekében.

1997 óta több mint 20 000 jelentést készítettek a városban zajló incidensekről.

Nabil Abu Rudeineh, a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász szóvivője szerint azonban az izraeli kormány ezzel a lépéssel „elutasítja a nemzetközi közvetítéssel aláírt megállapodások végrehajtását”.

“Ezt mi semmiképpen sem fogadjuk el,” jelentette ki Rudeineh múlt héten. “Felszólítjuk a megállapodások aláírását támogató országokat, hogy tegyenek egyértelmű álláspontot e veszélyes izraeli lépés tekintetében, és gyakoroljanak azonnali nyomást az izraeli kormányra, hogy tartsa magát a megállapodásban foglaltakhoz.”

Újkelet nyomán