Történelmi esemény, újjáépülő pillérek – így kommentálja az Orbán-kabinet, hogy megegyezésre jutottak az amerikai külügyminiszterrel. Tegyük hozzá, Pompeo látogatására épp a kormány halogatása miatt volt szükség.

Újjáépül a a magyar-amerikai kapcsolatrendszer politikai pillére – mondta Mike Pompeo látogatásáról szólva Szijjártó Péter külügyminiszter a köztévé keddi műsorában. Mint az MTI is idézi, Szijjártó a korábbi demokrata vezetést okolta, hogy az amerikai diplomácia korábban elhanyagolta a közép-európai térséget, és hogy a két ország között csak védelmi együttműködés állt fent.

Mike Pompeo valójában épp az együttműködés akadozó volta miatt látogatott személyesen Magyarországra – ami inkább hibaelhárításról és nem a felvirágzó országközi kapcsolatokról szól. Korábban az Átlátszó írt róla, hogy a magyar kormány másfél évig nem írta alá a védelmi együttműködés megújításáról szóló dokumentumot – pedig a megállapodás egyfajta garancia arra, hogy Magyarország a NATO-szövetségesek mellett tesz hitet Oroszország helyett.

Az egyértelmű elköteleződés annyira fontos volt az Egyesült Államoknak, hogy a CEU elűzését is tudomásul vették, és törölték a vidéki magyar sajtó támogatására kiírt, 200 milliós pályázatot is. A külügyminiszteri látogatás azonban véget vetett a vonakodásnak, megállapodás tervezete heteken belül az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé kerülhet.

Magyar részről szintén történt közeledés:  Magyarország hajlandó egy középhatótávolságú amerikai (és részben norvég) rakétarendszert vásárolni – ez Szijjártó szerint hozzájárulna Magyarország biztonságának erősítéséhez – sajtóértesülések szerint pedig a Gripen-szerződés kifutása után akár a honvédség akár ötödik generációs amerikai vadászgépeket is lízingelhet.

Kövér gázzal a Nyugat felé

A katonai együttműködés mellett az orosz energiafüggés lazítása szintén fontos témája volt a találkozónak, Szijjártó köztévés nyilatkozatában kitért az energetikai témájú együttműködésre is: mint fogalmazott: Magyarország már minden olyan “házi feladatot” teljesített, amely lehetőséget teremt arra, hogy Oroszországtól eltérő forrásból tudjon gázt vásárolni, vagy rendelkezésre állnak ennek infrastrukturális és jogi feltételei
Szijjártó hozzátette, az ország vevő lenne a Horvátországból érkező LNG-, vagyis cseppfolyósgáz-terminálból érkező gázra is – probléma viszont, hogy a horvát féltől 50 százalékkal drágább szállítási díjra vonatkozó ajánlatot kaptak, mintha a jóval távolabb lévő Rotterdamból érkezne a gáz. Az oroszoktól való függést enyhíthetné a romániai gázmezők megnyitása is; a külügyminiszter arra kérte Pompeót, járjon el annak érdekében, hogy az ExxonMobil kezdje meg a mezők kitermelését, amivel éves szinten 4 milliárd köbméternyi gázt vásárolhatnánk.

A történelmi vizittől a Jobbik szapulásáig

A NATO iránti elkötelezettséget hangsúlyozta MTI-nek adott nyilatkozatában Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is. Az épp Washingtonban tartózkodó politikus történelmi vizitnek nevezte Pompeo budapesti látogatását – szerinte az országnak fontos a nyugati szövetségrendszer,  a  kormány épp ezért növeli anyagi hozzájárulását az észak-atlanti szervezethez, és készen áll hadereje fejlesztésére.

Kovács rámutatott arra is,  hogy migráció kérdésében nagyon hasonló nézetek vall az amerikai és a magyar vezetés – innen pedig valahogy  egyenes út vezetett  számára az antiszemitának és bevándorlóbarátnak nevezett Jobbik ekézéséhez.