Az utolsó szovjet katonák 30 évvel ezelőtti távozására emlékeztek meg több rendezvénnyel az afgán fővárosban pénteken.

Az egyik helyszínen több száz olyan ember gyűlt össze, akik a szovjetek elleni harcok következtében veszítették el családtagjaikat.

Az elnöki palotában is rendezvényt tartottak, ahol Abdullah Abdullah afgán kormányfő arról beszélt, hogy a szovjet megszállás „az elejétől a végéig bűntett volt”.

A Szovjetunió 1979 decemberében rohanta le Afganisztánt, azzal a céllal, hogy egy Moszkva által támogatott marxista-leninista kormányt segítsen hatalomra, illetve biztosíthassa saját befolyását az országban.

A bevonulást követően az országban mintegy tíz évig háború pusztított, melyben becslések szerint 1,2 millió afgán és 15 ezer szovjet katona halt meg. A háború 1989-ben ért véget a szovjet csapatok visszavonulásával. A szovjet erők alulmaradtak az afgán mudzsahedekkel szemben, akiket az amerikaiak is támogattak.

Az utolsó szovjet katona, aki elhagyta az országot, Borisz Gromov altábornagy volt, aki 1989. február 15-én masírozott át az akkori szovjet-afgán határon fekvő hídon.

A dpa német hírügynökség több embert is megkérdezett akkori emlékeiről. Egy afgán képviselő elmondta, 13 családtagját veszítette el a szovjet megszállás ideje alatt, és ő maga is harcolt a szovjetek ellen. Felidézte továbbá azt a boldogságot, amelyet 30 évvel ezelőtt érzett amiatt, hogy az afgánok „megvertek egy világhatalmat”.

Egy kabuli lakos azonban arról beszélt, hogy támogatta a szovjetek jelenlétét, és sajnálta a csapatok kivonulását. Szerinte az afgánok nem örültek a szovjetek távozásának, mert hozzászoktak a szovjetek fejlesztési támogatásaihoz.

Egy másik kabuli viszont úgy emlékszik, a kivonulás miatt az emberek optimisták voltak. Hozzátette azonban, ha ma választania kellene, az amerikaiakkal szemben a szovjet csapatok mellett döntene, mert akkoriban kevesebb volt a munkanélküli és a szegény Afganisztánban.

MTI